A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1991_02_14_112p.txt
TÁVKÖZLÉSI BANK IS LESZ
Miért drágul, ha nyereséges?
A Magyar Távközlési Vállalat hároméves programot dolgozott ki a nyomorúságos magyarországi telefonhelyzet enyhítésére. Az elképzelések szerint a csaknem 120 milliárd forintos program befejezése után 600-800 ezerrel nőne a telefonvonalak száma. Az összeg egy része - 250 millió dollár - a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank jóvoltából már rendelkezésre áll. A hiányzó tőke megszerzéséhez szóba sem jöhetnek központi források, ezért a Magyar Távközlési Vállalat saját erejére kell hogy támaszkodjon. Ezzel is összefügg, hogy önálló pénzintézet felállítását határozták el, amelynek tervéről dr. Krupanics Sándor általános vezérigazgató-helyettest kérdezte a Tőzsde Kurír munkatársa.
- Önök jelentékeny beruházási forrásokhoz jutottak, s ezt a pénzt részben a távközlési program finanszírozására szakosodott speciális pénzintézet alapítására fordítják. Mi indokolja ezt?
- Az európai gyakorlatban nem egyedi eset ez. Franciaországban, Írországban vagy Svédországban is működik a távközlési beruházások finanszírozására alapított pénzintézet. Ezek az intézmények megkönnyítik a hiányzó összegek pénzpiaci úton történő összegyűjtését, és ez nálunk sem lesz másképp. Reményeink szerint, az idén már meg is kezdi működését a pénzintézet.
- Hogyan fogadta a tervet a többi kereskedelmi bank?
- Megértéssel, hiszen lakossági szolgáltatást nem nyújtunk, főleg egy olyan ágazat hosszú lejáratú hitelezésével foglalkozunk majd, amire a kereskedelmi bankoknak nincs forrásuk. Bár a távközlés ma a világ egyik legjövedelmezőbb ágazata, a mai viszonyok között a hazai bankok nem engedhetnek meg maguknak hosszú távú tőkekihelyezést. Nálunk akár öt-hat éves nyereséghalasztás sem lesz ritkaság.
- A vállalatnak, saját forrásain túl, csaknem 250 millió dollár áll rendelkezésére. De hogyan teremthétő elő a hiányzó százmilliárd forint?
- Tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal további összegekről, és szóba került egy esetleges külföldi kötvénykibocsátás is. 1992-ben privatizálják a távközlési vállalatot, amitől szintén jelentős tőkebevonást remélünk. Nem lebecsülendők saját forrásaink sem: 1990-es nyereségünk körülbelül hétmilliárd forint. Két tanulmány is készült az új pénzintézet felállítására. Külföldi és magyar partnercégek részvételét is elképzelhetőnek tartjuk. Külföldön is létrehoztunk egy fiókot, segítségével közvetlenül kapcsolódhatunk a nyugati pénzpiacokhoz.
- Ezek után mindenképpen meg kell kérdeznem: ilyen nyereség mellett közgazdaságilag mivel indokolható a beszélgetési tarifa emelése ?
- Az idén harmincmilliárdot kell beruházásra fordítanunk, aminek forrását elő kell teremteni, ha tartani akarjuk a távközlési fejlesztési program ütemét. Azt csak zárójelben említem, hogy három perc beszélgetés díja egy doboz gyufa árával volt egyenlő.
- Visszatérve eredeti témánkhoz: az új pénzintézet felállításának nemcsak anyagi, hanem személyi feltételei is vannak.
- Lassan egy éve létezik a vállalat bank- és hitelpolitikai osztálya, ahol munkatársaink készülnek a feladatra. Nem kell mamutszervezetre gondolni. Például az Írországban működő hasonló rendeltetésű pénzintézetnek 15 alkalmazottja van. A szervezeti felépités a lehető legegyszerűbb lesz.
- Mi lesz az intézet sorsa, ha egyszer, végre, túlkínálat lesz telefonból?
- Ismét külföldi példát kell felhoznom. Svédországban jószerével százszázalékos a telefonellátottság, s a távközlést finanszírozó bank mégis remekül működik. Mert a távközlés nem csak telefon. Belép családonként a második készülék, a telefax vagy a hálózatba kapcsolt számítógép.
- Es ez a komplexitás nálunk mikor valósulhat meg?
- A program szerint az ezredfordulóig.
Harangozó András
A cikk eredeti linkje...... 1.
