Petőfi Népe - pn_1991_11_04_30p.txt
Telefonhelyzet Magyarországon
Mintegy 600 ezer telefonigénylő várakozik ma Magyarországon
arra, hogy megkapja korunk egyik szinte már nélkülözhetetlen kommunikációs berendezését, a telefonkészüléket. A várakozók manapság egyre inkább reménykedhetnek abban, hogy óhajuk rövid időn belül teljesül, hiszen soha nem látott ütemű hálózatfejlesztésbe kezdett tavaly a Magyar Távközlési Vállalat.
Amennyiben a Matáv hároméves fejlesztési programja teljesül, 1993-ig Budapesten a másfélszeresére, vidéken pedig több mint a kétszeresére emelkedik a bekapcsolt előfizetők száma. Budapesten hamarosan felépül a legnagyobb üzleti igények kielégítését biztosító új, digitális belvárosi főközpont, s a megyeszékhelyeken is nagyméretű fejlesztéseket hajtanak végre. Vidéken az ún. "faluprogram" keretében a Matáv 1993 végéig minimális szolgáltatásként valamennyi falunak megbízható teljes körű szolgáltatást nyújtó, visszahívható nyilvános állomásokat és a települések 95 százalékában folyamatos éjjel-nappali működést biztosít. A program alapján három év alatt megközelítően 800 ezer új előfizető juthat telefonhoz Magyarországon. Hogy hogyan?
Befellegzett a protekciónak
A telefonigények nemrégiben megváltoztatott elbírálási rendje remélhetően teljesen megszünteti a kiskapuk és a protekció lehetőségét. Az elosztást szabályozó kormányrendelet értelmében a kérelmek sorolásában a Távközlési Vállalat döntési joga megszűnt, feladata ma már kizárólag csak a szolgáltatás. Eddig a Matáv, illetve jogelődje a Magyar Posta végezte a beérkező igények elbírálásával kapcsolatos teendőket, a kérelmek sorolásában egyszemélyi döntési jogköre a távközlésiüzem-vezetőnek volt, akinek mindenfajta szociális, egészségügyi indokokat és egyéb kategóriákat is figyelembe kellett vennie.
Az új kormányrendelet fő rendező elve, hogy az igényeket a kérelmek beérkezési sorrendjében kell teljesíteni. Elsőbbséget csak egy nagyon szűk kör - egészségügy, államigazgatás, közbiztonság - élvez. A rendelet betartását a minisztérium felügyelete alá tartozó Posta és Távközlési Felügyeletek ellenőrzik, hozzájuk lehet a különböző panaszokkal is fordulni.
Telefontársaságok
Azokon a településeken, ahol az igénylők hajlandók a fövonal esetében 12 ezer, ikerállomásnál 8 ezer forintos díjnál többet is áldozni, a besorolásuknál jóval rövidebb idő alatt is telefonvonalhoz juthatnak. A besorolást előíró rendelet ugyanis felmentést ad ott, ahol telefontársaság alakul. Az első ilyen jellegű vállalkozás Nagykovácsiban szerveződött, ahol 1991 elején ezer család jutott telefonhoz az Első Hazai Távközlési Részvénytársaság jóvoltából.
Az igénylőknek nem kis anyagi áldozatot kellett vállalniuk, hiszen belterületen 45 ezer, külterületen 55 ezer forinttal kellett hozzájárulniuk a 120 milliós beruházáshoz, s emellett magasabb beszélgetési díjat is fizetnek. Siófokon a Balatel Részvénytársaság kezdett hasonló akcióba. Finn-svéd közreműködéssel korszerű, digitális telefonrendszert építenek ki, s a vonalat minden részvényvásárló legkésőbb 1993. január 1-jéig megkapja. Magánszemélyek számára a részvény ára 40 ezer, míg a közületeknek 120 ezer forint, ami a szerelési díjat is magába foglalja.
Legutóbb a jászsági térség elmaradott telefonhálózatának fejlesztésére alakult Jászcom néven telekommunikációs részvénytársaság. Ezzel egyidejűleg az érintett önkormányzatok alapítványt hoztak létre a lakossági és vállalkozási hozzájárulások fogadására. A jászsági példa nyomán a közeljövőben Szolnokon és vidékén, valamint Tiszaug és Mezőtúr térségében is hasonló telefonfejlesztési alapítványokat létesítenek.
A jelenlegi magyar telefonhelyzetben egyre többen gondolják úgy, hogy telefontársaságok létrehozásával próbálják meggyorsítani a fejlődést. Bár a társaságok alakítását a ma érvényes szabályok már lehetővé teszik, a mozgástér mégis meglehetősen szűk, mert állami többségű részvétel szükséges hozzá. A befektetők tehát abban a reményben várakoznak, hogy az új távközlési törvény remélhetően már nem tartalmaz ilyen szigorú megkötéseket.
J. L.