A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1991_06_06_49p.txt
RENDSZERVÁLTÁS A TELEFONELOSZTÁSBAN
Az igénylőket értesítették - de vonal nincs
Az 1991. január 18-án kelt 12/91. számú kormányrendelet igazi rendszerváltást jelent a telefonigénylések elbírálásában. Mindeddig egy nem kimondottan a nagy nyilvánosságnak szánt vezérigazgatói utasítás súlyozta a kérelmeket. Ennek most vége: ezentúl csak az számít, mióta vár távbeszélőre az egyenrangú állampolgár. A napokban Bács-Kiskunban kereken 26 ezren kaptak értesítést arról, hogy az új rendszerben mire számíthatnak de bizony a hivatalos levelet elolvasva többen lettek tájékozatlanabbak, mint jólértesültek. A Petőfi Népe ezért a Magyar Távközlési Vállalat megyei üzemének vezetőjéhez, Gyenes Gézához fordult fölvilágosításért.
- Az Antall József miniszterelnök aláírásával megjelent rendelet egy vezérigazgatói utasítás helyébe lép. Valójában mit szabályoztak most másként?
- Régebben az igények elbírálása sok-sok szempont szerint történt. Figyelembe vehették a kérelmező beosztását, egészségügyi állapotát és magának az igénylésnek a kielégítése nem kötődött ahhoz, hogy ki mióta van várólistán. Az új rendelet az állampolgárokat teljesen egyenrangúnak tekinti, megszüntet minden eddigi kivételezést. Egy a lényeg: aki régebben vár, hamarabb kaphat telefont. Ezentúl lényegében kétféle igénylés létezhet: áthelyezési kérelem vagy pedig új állomás létesítésére irányuló, ezek közül akinek már volt telefonja és mondjuk elköltözés miatt kéri az áthelyezést, előnyt fog élvezni.
- Ez ugyan egyszerűnek és világosnak látszik, a szerkesztőségünkbe érkező észrevételek alapján mégis úgy tűnik: vannak, akik nem értik a távközlési vállalat leveleit.
- A rendelet előírja, hogy május 31-éig mindenkit írásban kell értesíteni kérelme sorsáról. Mi számítógépen átfuttattuk az adatokat és tájékoztattuk az igénylőket. A papíron szerepel a kérelmező neve, címe, a kérelem benyújtásának ideje és egy szám. A szám azt jelenti, hogy az adott műszaki egység - tápfej - körzetében az illető hányadikként szerepel a listán. Minden számból kettő is létezhet: első lehet valaki az adott helyen mint új állomásra váró és más valaki is kaphatott egyes sorszámot, mint áthelyezést kérő.
- Néhány körzetben - például Baja tájékán - nagyszabású és önerős fejlesztések vannak folyamatban. Itt is változott a sorrend?
- Itt természetesen nem: aki fizetett, az megkapja a telefont. Ezeken a területeken az önkormányzatok által összeállított listák alapján dolgozunk - huszon-egynéhány településen mintegy 8000 telefont kötünk be rövid időn belül a hálózatba.
- Bács-Kiskunban mintegy 35 ezer távbeszélő működik, most 26 ezer igénylő kapott értesítést új besorolásáról. Az igazi kérdés az: azonkívül, hogy megváltoztak a sorszámok, lesz-e egyéb változás, azaz: lesz-e több telefon?
- Egyelőre inkább türelmet kérnék, mintsem ígérnék. Az egész megyében csak Izsákon és Szabadszálláson lesz jelentősebb, 150-200-as bővítés. A legnagyobbak a gondok Kecskeméten, ahol a 11 ezer előfizető mellett 8 ezer az igénylők száma, ám a műszaki lehetőségeink annyira korlátozottak, hogy lakástelefon bekötésére gyakorlatilag nincs lehetőség. A jövő év végére azonban elkészül a digitális központ, s így 1993-ban megkezdődhet a tömeges telefonbekapcsolás.
- Okozott-e gondot az új rendelet?
- Sokan úgy értik, ismét be kell jönniük megújítani kérelmüket. Ez tévedés. Csak azok értesítsenek bennünket, akiknek adataiban változás állott be. Amúgy az új rendszer elképzelhetően okoz majd feszültséget. Hiába kér ugyanis telefont az új tűzoltóparancsnok vagy a kórházigazgató főorvos, kérelmüket sokaké megelőzi és kivétel nincs. Ebben az esetben az lehet a megoldás, hogy számukra az önkormányzat igényel távbeszélő-állomást, és, a közületi áron számlázott 90 ezer forintos csatlakozási díj befizetése után, bekapcsoljuk őket a hálózatba.
Ballai József
A cikk eredeti linkje...... 1.
