A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Vasárnapi Ujság - vu_1910_08_28_728p.txt
A BUDAPESTI MÁSODIK TELEFONKÖZPONT ÚJ PALOTÁJA.
A budapesti középületek architektonikus tekintetben nem igen állják meg a kritikát. Legtöbbnél a méretek aránytalansága és az épület elhelyezése miatt nem érvényesül a tervező alkotása s így akárhány díszes palotája van a fővárosnak, mely fel sem tűnhetik a házak tömkelegében. Az utóbbi időben azonban két arányban mutatkozik újítás a középítkezési téren. Az egyik, hogy az ilyen újabb paloták építését nem tervezik olyan helyekre, a hol teljesen elvesznek a bérpaloták soraiban, a másik pedig, hogy az épületek architektonikus szépségére és berendezésére is külön súlyt fektetnek. Ez a czél lebegett kereskedelmi kormányunk előtt, midőn a budapesti második telefonközpont palotáját nem helyezték el valamelyik utczasorba s annak tervezését, felépítését nem végezték sablonszerű házi kezelésben.
Az új budapesti telefonközpont palotájának felépítésével a kormány Ray Rezső műépítészt bizta meg, kinek terve igen jól helyezkedik el a Mária Terézia-tér és Német-utcza sarkán levő telektömbön. Eltekintve ennek az új palotának igazán csinos külső formájától, annak belső berendezése is oly mintaszerű, hogy az új palota terveit máris több külföldi telefonigazgatóság kérte el tanulmányozás czéljából. Az új telefonközpont berendezésénél a tervező műépítész kiváló gondot fordított arra, hogy azok az újítások, melyek az idők folyamán az ilyen technikai épületeknél szükségessé váltak, mind meglegyenek. A palota két részből áll. Az első, mely a hivatalos helyiségeket foglalja magában a világosságra és tűzbiztonságra való tekintettel az épület utczai részén lesz, a második részben a személyzet talál elhelyezést, de azonkívül egy fiók postahivatal és egy anyagraktár is lesz az épületben. A kapcsoló-termek, melyek nagysága eddig egyedülálló, valósággal imponálni fognak méreteikkel. A tervező műépítész ezeket a kapcsoló-termeket, hol 18,000 előfizetőnek fogják telefonforgalmát lebonyolítani, úgy rendezte be, hogy a termeket erkélyekkel ketté osztotta. Ez a négy telefonterem összeköttetésben áll egy nagy központi hall-al, melynek hetven méter a hoszsza és tizenkét méter a szélessége. Ennek az összeköttetésnek kiváló előnyét akkor látjuk Eay Eezső alkotásában, ha valami pánik vagy tűzveszély keletkezik az épületben. Ekkor az összes személyzet az oldalajtókon mindenünnen a központi hall-ba juthat, honnan veszély nélkül juthat ki a szabadba. Telefonközpontoknál a tűzveszélyre kétszeres gondot kell fordítani s e berendezéssel nagyon emelte az épületben alkalmazottak tűzbiztonságát. A legutóbb leégett párisi telefonközpont tűzkatasztrófájának tanulságait használta fel e helyütt Ray Rezső, hol az alkalmazottaknak más útjuk nem volt a menekülésre, mint az ablakokon való kiugrás a lángtengeren keresztül.
Ezzel az új palotával határozottan gazdagodni fog szebb középületeink száma.
A cikk eredeti linkje...... 1.
