Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1910_07_16_6p.txt

Meggyilkolt levélhordó.

(Saját tudósítónktól.) Nyíregyházáról ma reggel azt táviratozták, hogy a nyírbátori levélhordót kirabolták és meggyilkolták.

A félhivatalos jelentés igy mondja el az esetet:

Tegnap este Szilágyi András nyírbátori levélhordót ismeretlen tettesek meggyilkolták, azután a vasúti sinekre tették. A ma reggeli vonat lokomotivvezetöje azonban észrevette a holttestet a pályatesten és megállította a vonatot. Az esetről rögtön jelentést tett a hatóságnál. A tevéihordót teljesen kifosztva találták. A vizsgálatot megindították.

A félhivatalos híradásnak részben kiegészítéséül, részben helyreigazításául a következő teléfonjelentést kaptuk:

Szilágyi Andrást tegnap este nyolc és kilenc óra között gyilkolták meg. Hol történt a gyilkosság, eddig még nem tudták megállapítani. A postahivatalt, ahol hét órakor végzett a szolgálatával, félnyolc körül hagyta el. A postamesternek azt mondta, hogy hazamegy. Mint rendesen, tegnap este ís magával vitte a levélhordó táskáját, amelyben néhány kézbesítetlen levélen kívül más nem volt.

Körülbelül félkilencre járt az idő, amikor a nyíregyháza-mátészalkai személyvonat Nyírbátor felé robogott. A lokomotivvezető észrevette, hogy néhány száz méterrel a vonat előtt több ember cipel valamit a pályatestre. Vészjelt adott, de az emberek oda se hallgattak a lokomotív éles füttyére, hanem folytatták utjokat szemben a vonattal. A lokomotív még egyszer megszólaltatta a figyelmeztető gőzsipot s amikor látta, hogy ez sem használ, hirtelen megállította a vonatot. Erre az emberek, lehettek talán hárman, ledobták terhüket a pályatestre, a közeli erdőcskébe menekültek s néhány pillanat alatt eltűntek a sötétben.

A lokomotivvezető leszállt a vonatról, hogy megnézze az alig százötven méter távolságban letett sötét tárgyat, amelyben a legnagyobb megdöbbenésére egy emberi holttestet ismert föl. A vonatról többen leszálltak s a lokomotivvezetőhőz siettek. Az utasok között egy orvosnövendék is volt, aki megvizsgálta a holttestet s megállapította, hogy az illetőt meggyilkolták. Több szúrástól eredő seb tátongott a testén, a halálát azonban nem a szúrások okozták. A szerencsétlen embert megfojtották. A nyakán fekete aláfutások voltak s még a fojtogató ujjak nyoma is meglátszott, ezenkívül kékre-zöldre volt verve az egész teste. Valószínűleg azért tették a gyilkosok a sinekre, hogy ugy tüntessék föl esetet, mintha Szilágyi öngyilkosságot követett volna el.

Eleinte azt hitték, hogy a levélhordót kifosztották s azután gyilkolták meg, de kiderült, hogy a gyilkosság akkor történt, amikor Szilágyi szolgálaton kivül volt. Megtalálták nála pénztárcáját is, amelyben tizenöt fillér volt összesen. A levélhordó-táska is érintetlenül csüngött az oldalán. A csendőrség megindította a nyomozást, de eddig nem tudta a gyilkosokat kézrekeriteni. Két föltevésből indulnak ki: vagy boszuból gyilkolták meg a levélhordót, vagy azt hitték a tettesek, hogy pénzt találnak nála s ki akarták rabolni.

Szilágyi András tizenöt éve, hogy a nyírbátori postán szolgálatban van. Ötvenhat éves, családos. Nagyon tisztességes és megbízható ember volt. A csendőrség most azon fáradozik, hogy legalább azt a helyet kikutassa, ahol a gyilkoság történt.

------------------------------------------------------

Napi hírek

Gulyás Ferenc temetése.

(Saját tudósítónktól.) Pénteken délután temették Gulyás Ferenc királyi posta- és táviró-felügyelőt, a szegedi főposta nyugalmazott főnökét. A hatvan éves férfiú megroppant a több mint negyven évi szolgálat súlya alatt s a nyugalom napjait odakint a szeged-felsőtanyai napsütéses rónán, az enyhet adó nyaralóban rövid tizenkét napig élvezhette csak. A felsővárosi Kálmán-utcai gyászházba pénteken délutánra hozták haza a halottat a tanyai kedvenc nyaralóból, ahol csendesen elhunyt. A gyászházban testületek és magánosok tömegesen keresték föl a gyászoló családot, amelynek tagjai nevében Gulyás Ferenc dr somogyvármegyei királyi tanfelügyelő fogadta és köszönte meg a minden oldalról megnyilvánult részvétet.

A temetés délután félőt órakor ment végbe. Az elhunyt lakása és házának udvara nem volt képes befogadni a gyászoló közönséget. A ravatal az udvaron volt fölállítva. Díszruhás postaaltisztek és szolgák állták körül a koporsót, kezükben égő gyertyával. A szegedi postahivatal összes tisztjei jelenvoltak, Védfy Győző postafőnök vezetésével. Ott volt Lázár György dr. polgármester vezetésével a város egész magisztrátusa, továbbá Várhelyi József kanonokplébános, Tóth József felsőkereskedelmi iskolai igazgató és több tanár, Bósa Izsó dr ügyvédi kamarai elnök, Ternovszky Alajos pénzügyigazgató, királyi tanácsos, az üzletvezetőség tiszti küldöttsége, a katonai helyőrség tiszti küldöttsége, az összes közhivatalok megbízottai, továbbá dr Herz Gyuláné, Herz Ilona, Török Ida, Wéber Ferencné szegedi postamesternők, stb. stb. A küldöttségek mind koszorút vittek a boldogult postafőnök ravatalára. Virágos volt a gyászház s a gyászkocsi nem is bírta el a tömérdek koszorút. Külön kocsi vitte a sok virágot ki a temetőbe, a friss sírba. A gyászszertartást Kiss Gyula felsővárosi házfőnök, plébánoshelynök végezte nagy segédlettel. A szertartás után a hatlovas gyászhintón a felsővárosi deszkás-temetőbe vitték a halottat, ahol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.