Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1977_11_30_200p.txt

BUDAPESTI ÉRDEKESSÉGEK:

A Postamúzeum

Budapest belvárosában, öt percnyire a Deák téri metróállomástól, a Népköztársaság útja 3. szám alatt, egy múlt századi műemlékjellegű épületben nyílt meg 1972 októberében a posta múzeuma. Több mint négy éve várja látogatóit, mégis csak kevesen ismerik. Kevesen - a bemutatott tárgyak, emlékek érdekességéhez, fontosságához képest.

- A múzeum nem csupán postai emlékeket kínál látnivalóul, hanem bemutatja az írás, a hírközlés történetét. Iskolai történelem-, sőt fizikaóra helyett érdemes volna akár csoportosan is meglátogatni.

Megtudhatjuk, hogy a XIX. század végén a magyar dr. Hermann Emanuel forradalmasította a levelezést. 1869-iben szabadalmaztatta elsőként a világon - a levelezési lapot a mai levelezőlap ősét. A múzeum anyaga tájékoztat arról is, hogy Magyarországon az első postautakat II. Rákóczi Ferenc építtette. Futárai négy főútvonalon hordták parancsait, utasításait. Ha a futár e fontos iratok közül csak egyet is elveszített, halálbüntetés várt rá.

- A XIX. század elejére megindult a postakocsi-forgalom. A szállítmány érkezését, indulását kürtjelekkel hozták a lakosság tudomására. A postai kürtre Josep Haydn írt dallamokat. Másként szólt ugyanis a kürt akkor, ha sürgöny érkezett, s másként, ha hivatalos okmányokat szállított a szekér. A XX. század elején a világon elsőiként a magyar posta használt géperejű járművet. Mindez azonban csak néhány kiragadott érdekesség a bemutatott sokaságból.

- Az írás kialakulását, fejlődését az ősember csontokba karcolt képeitől a mai kor légipostái levelezéséig követhetjük végig. A vitrinekből megtudhatjuk, hogy i. e. kétezer évvel a spártaiak használtak először titkosírást, amelynek lényege az volt, hogy farúdra bőrszíjat tekertek. A szíjra csíkonként írták rá a közlendő szöveget. A futár csak a bőrtekercset vitte el. Ezt azonban csak az tudta elolvasni, akinek az eredetihez hasonló vastagságú farúdja volt. Megismerkedhetünk a pergamen, s a papirusz történetével, a kínaiak bambuszba vésett írásművészetével, amely negyvenezer képjelet használt. Arra is választ kaphatunk, kik találták fel a ceruzát, kik és hogyan használtak először sokszorosított szöveget. A tárlók egyikében különféle színű, látszólag össze-vissza csomózott kötelek lógnak. Szinte hihetetlen, hogy ezzel is gondolatokat közöltek egykor az azték birodalomban. Felsorakoznak a magyar írás emlékei is. Kiderül, hogy miért számadó a juhász, s miért mondják, hogy sok van a rovásán valakinek.

- A telefon történetét bemutató terem freskóit Lotz Károly készítette. A vitrinekben Bell első vezetékes telefonkészülékének mása, Puskás Tivadar s Edison közös találmánya, az első telefonközpont, s a későbbi korok jelfogós, crossbar rendszerű központjainak egy, egy példánya. Itt látható, s kipróbálható a jövő video telefonja. Csak egy gombnyomás, s a kis képernyőn megjelenik a szomszéd szobában felállított hívókészülék kezelője.

- A következő terem a távíró történetét mutatja be. Az első elektromágneses távírótól a mai telexgépig minden lényeges típus megtalálható. A terepasztalokon bemutatott okos gépek szintén működés közben láthatók, A terem talán legértékesebb darabja az a szikratávíró, amelyen a Tanácsköztársaság alatt Lenin és Kun Béla tartották a kapcsolatot.

- A rádió- és televízióteremben az első 250 wattos magyar rádióadó műszerei láthatók. Ezzel közvetítette 1923-ban a magyar rádió első adásait. Mellette az első szünetjel-adó készülék, kicsit halkan, kopottasán ugyan, de még ma is megszólal. S aztán a 298 m magas új solti rádióadó elemeinek metszetei. Majd az első tv-készülék prototípusa, s mellette a legújabb Videocolor színes televízió.

D. K.