A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1984_06_02_11p.txt
NEMCSAK TANULT - TANÍTOTT IS!
A távközlés szolgálatában
A telefonról érdeklődöm Irházi Bálinttól, a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem nyugdíjasától. Arról, a huszadik században a rádió mellett leginkább elterjedt technikai találmányról, amely megyénkben ez idő szerint 32 943 beszélőhelyről (állomásról) teszi lehetővé, hogy kérdezzünk, üzenjünk, segítséget kérjünk, ha arra szükségünk van, vagy egyszerűen csak, hogy dolgozhassunk. A telefon tehát munkaeszköz is - Irházi Bálintnak, az 1941-ben távírdamunkásként postai szolgálatba lépett és 1984-ig központi átviteltechnikai osztályvezetőként dolgozott műszaki embernek pedig kenyere volt sokáig. Oszlopok, vezetékek építésével kezdte, majd Kiskunfélegyházán vonalfelvigyázóként folytatta munkáját. Ezután huszonöt tagú légvezeték-építő csoportot vezetett. Első, máig féltve őrzött kitüntetése 1951-ből való: "Irházi Bálintot a szocializmus építése során elért kimagasló eredményéért az üzem legjobb vonalfelvigyázója címmel" tüntették ki.
A megbecsülés, s a bonyolultabb feladatok arra ösztönözték a felvigyázót, hogy beiratkozzék a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba. Ezt elvégezve, mint vizsgázott szakember, különböző beosztásokban tevékenykedett a megyei hírközlésben. Műszakilag ellenőrizte és karbantartotta az állomásokat Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán, Kiskunhalason és (Baján, de járt időnként Hódunára és egyéb, kisebb településekre is. Próbahívásokkal, regiszteres és más áramköri vizsgálatokkal győződött meg az alközpontok jeltovábbításáról, s arról, hogy azoknak milyen az éjszakai üzembiztonsága.
A telefonközpontot a vállalatoknál általában egy félreeső épületrészbe telepítik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az érzékeny berendezésnek bármilyen környezet megfelel. Olajfestékes fallal, pormentes padlóval, közelében tűzoltókészülékkel, s természetesen jól zárható ajtóval kell védeni. "A távbeszélőközpont bizalmi munkahely", hangoztatta Irházi Bálint az alközpontokat látogatva, s azt kérte mindenhol, hogy a kapcsolóhelyiségben az ott dolgozón kívül más ne tartózkodjon. Ám nemcsak kért a központosoktól, szakmai ismeretekkel is segítette őket munkájukban. Ezerhatszázan tőle sajátították el - szinte műszerészi alapossággal - a telefonközpont-kezelést, s tettek sikeres vizsgát.
Milyen ember volt Irházi Bálint, amíg dolgozott?
Erről munkatársaitól tudok meg legtöbbet. Amikor Kecskeméten megkezdődött az átállás a crossbar-rendszerű hívásra, azért, hogy az átmenet idején is tudjanak telefonálni az előfizetők, a távközlési üzem akkori osztályvezetője Szegedről, hívott ide nyugdíjasokat, Beszédes Ernőt és Papp Jánost, akik még - ismerték az előző központ berendezéseit, s hamar megtalálták a menetközbeni hibákat. Így, a nyugdíjas szakemberek bevonásával, zökkenőmentesen történt meg az átállás.
A segítőszándék Irházi Bálint szakszervezeti munkájában is tapasztalható volt. Ortelli Tibor, a jelenlegi szb-titkár, az üzemben így emlékezik rá:
- Munkába lépése óta szervezett dolgozó, és az szb vezetőségének tagja volt. Becsüljük mindannyian. Sokunknak segített orvosolni az egyéni panaszát. Ki nem állhatta a bürokráciát! Neki köszönhetjük, hogy - a Postásszakszervezetnél közbenjárva - csökkentettek az adminisztrációs terheinken. Megszüntették a dupla anyagkönyvelést, és más ésszerűsítéseket is bevezettek. Még ma is előfordul, hogy felhív telefonon és azt mondja: "Te, komám, eszembe jutott valami az éjszaka ..." S nyomban közli, hogy ő például ezt, vagy azt a dolgot hogyan csinálná.
Inházi Bálint a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsától ez év áprilisában "Kiváló Munkáért" kitüntetést kapott.
Kohl Antal
A cikk eredeti linkje...... 1.
