A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1984_12_18_119p.txt
CSONGRÁDBAN IS TOVÁBBI FEJLESZTÉS SZÜKSÉGES
Százéves a szegedi telefon
- A meghívásnak eleget téve a múlt hét végén ellátogattunk a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, amely az idén jó néhány helyiséggel gyarapodott azáltal, hogy a Somogyi Könyvtár átköltözött a Dóm térén levő új épületbe. A jelentős változás szemmel láthatóan a múzeumnak is használt, ugyanis a korábbi zsúfoltság teljesen megszűnt.
- A múzeumnak régi hagyománya, hogy a Kupola-galériában különböző tárlatoknak ad helyet, így legutóbb, vagyis péntektől a 100 éves a szegedi telefon című kiállításnak, amelyet a postaigazgatóság rendezett.
- A telefon az infrastruktúrának az a része, amellyel naponta meggyűlik a bajunk, amelyet rendszeresen bírálunk - joggal. Különösen nálunk, Bács-Kiskunban szinte katasztrofális a telefonellátás. De a szomszédos Csongrád megyében sem sokkal jobb a helyzet, a fejlesztésben ott is igen nagy lemaradást kellene pótolni.
- Az érdekes kiállítás a telefonnal kapcsolatos, csak a bíráló véleményt kedvezően módosítja, ugyanis a készülékek, és különböző szerkezetek együttes bemutatása azt bizonyítja, hogy egy évszázad alatt nagyon sokat fejlődött a telefonellátás. S ez nemcsak Szegedre, hanem természetesen más városokra is éppúgy vonatkozik.
- Szegeden úgy kezdődött a telefonhálózat kialakítása, hogy 1883. decemberében Puskás Tivadar, a Magyar Királyi Közmunka és Közlekedési Minisztériumtól engedélyt kért egy távbeszélőközpont és -hálózat létesítésére. A kérést jóváhagyták, s már a következő évben a Takaréktárban és a Gázgyárban üzembe is helyeztek két távbeszélőállomást. A központot a Zsótér-házban szerelték fel. A kiállításon is látható műszerek 1908-ig üzemeltek, több mint ötszáz előfizetővel.
- Aztán ezt felváltotta a modernebb, szintén látható CB-rendszerű központ, amelyre már kilencszáz előfizetői állomást lehetett csatlakoztatni. Később a távbeszélőközpontok üzemeltetését állami kézbe vették, így mód nyílt arra, hogy az 1883-ban elkészült Széchenyi téri Postapalotába helyezzék el az új központot, amely folyamatosan bővült, s 1930-ban pedig automatizálták.
- A háború utáni legnagyobb fejlesztésre a hetvenes években került sor. A Kossuth Lajos sugárút és a Lenin körút sarkán felépítettek egy új postapalotát, s itt kapott helyet a tizenegyezres kapacitású helyi és ezres helyközi központ. Azóta tizennégyezerre, illetve ezernyolcszázra bővítették a központot.
- A további fejlesztéseket az országban elsőként Szegeden bevezetett telefonkötvény segítségével tervezi a posta. Ez Bács-Kiskunra is vonakozik, vagyis a megyében is csak úgy lehet gyorsabban előrelépni, ha a posta anyagi erejét az érdekelt gazdaságok, a tanácsok és a lakosság kiegészíti.
Tarnai László
-----------------------------------------------------------
A tiszakécskei posta előtt
A közelmúltban a megye öt települését kapcsolták be az országos távhívóhálózatba. Tiszakécskén 5, Újbögön és Kerekdombon egy-egy nyilvános telefonkészülék áll a lakosság rendelkezésére. Képünk a kécskei posta előtt újonnan felállított ikerfülke népszerűségét igazolja.
A cikk eredeti linkje...... 1.
