Szögedi Telefon (Interurban)

Dunántúli Napló - dn_1974_02_11_97p.txt

Rossz hír a fecsegőknek

Néhány év múlva Pécsett is...

Horn Dezső miniszterhelyettes a távbeszélő-hálózat fejlesztéséről, a műszaki újdonságokról és költségekről

Európában a legutóbbi adatok szerint átlag 14,8 beszélőhely jut száz lakosra, mi pedig jelenleg 9,27-nél tartunk. "Vigasztalásul" rögtön hozzá kell tenni, hogy a világátlagnál viszont jobbak vagyunk telefonellátottság szempontjából. És, hogy egy kis hazai büszkeség is legyen, Magyarországon a főváros után közvetlenül Pécs következik: 15,9 átlag.

A magyarországi távbeszélő szolgáltatás helyzetéről, a fejlesztési tervekről, a posta telefon-gondjairól beszélgettünk Horn Dezső miniszterhelyettessel, a posta vezérigazgatójával.

Hot tartunk most?

- A posta rendelkezésére álló fejlesztési keretekből az elmúlt év végéig közel egymillió, egészen pontosan 968 499 beszélőhely üzemeltetését sikerült megoldani, - tovább részletezve: 470 566 főállomás és 497 933 mellékállomás működik az országbon. Az elmúlt esztendőben összesen 19 368 új távbeszélő állomást kopcsoltunk be, ebből több mint tízezret a fővárosban,

Miniszterhelyettes etvtárs, megfelelőnek tartja ezt a fejlesztési ütemet?

- Nem. Csak egyetlen példát hadd mondjak: a fővárosban a negyedik ötéves terv első három évében, közei 76 ezerrel nőtt a távbeszélő helyek száma, - míg a telefonra várakozók száma Budapesten ugyanez idő alatt megközelítőleg 13 ezerrel emelkedett... Jelenleg az országban több mint 170 ezren várnak telefonra, - így tehát semmiképpen sem lehetünk elégedettek a fejlesztés ütemével. De figyelembe kell venni azt is, hogy a - távbeszélő állomás szereléséhez szükséges költségekből az egyéni előfizetők csak az úgynevezett felszálló hálózat - az elosztótól a konnektorig terjedő áramkör - költségeit térítik, átlag négyszáz forintot. A postának azonban egy távbeszélő állomás létesítése átlag 25 ezer forintba kerül, és ehhez csak a közületek járulnak hozzá, főállomásonként 15, ikerállomásonként 10 ezer forint belépési díjjal...

Elképzelhető mindezek alapján, hogy az új egyéni telefon-előfizetők is nagyobb részt vállaljanak majd a költségekből?

- Elképzelhető. Terveink, javaslataink vannak, de egyelőre nem változtatunk a jelenlegi térítési rendszeren A "csoda" 1967-ben nálunk is megtörtént; a veszprémiek először közvetlen tárcsázással beszélhettek telefonon a fővárossal.

A jövő, s egy kicsit már a jelen is: a távhívás ...

- Jelenleg az ország távhívó hálózatának 17 gócpontján keresztül már 112 helység előfizetői csatlakoznak, és összesen 180 ezer telefonkészülékről "megy ki közvetlenül a távolsági hívás. A budapesti hálózattal együtt a távhívással hívható beszélőhelyek száma 720 ezer, vagyis az összes beszélőhelyek háromnegyede. Jellemzőül és érdekességként: tavaly az előfizetői távhívásos beszélgetések száma 8,5 millió volt, s ilyen közvetlen kapcsolatban 30 millió percet beszélgettünk egymással.

Fecsegtünk?

- Nem hiszem. A távhíváshoz a beszélgetések átlagidőtartama a korábbi 4,3 percről 3,8 percre csökkent. Viszont az is igaz, hogy a távhivás több lehetőséget biztosít a munkahelyről történő maszek távolsági hívások lebonyolítására is. Néhány vállalat már rájött erre, és úgy segítenek a dolgokon, hogy háromféle telefont hasznainak: egyikkel csak házon belül lehet beszélgetni, másikkal csak városi vonalon, a harmadik pedig távhívásra is alkalmas.

Pécsnek jelenleg féloldalas kapcsolata van a fővárossal: mi hívhatjuk őket, ők közvetlenül nem beszélhetnek viszsza...

- Valóban. A pestiek sokszor úgy oldották meg a dolgot, hogy telexeztek Pécsre: "hívjatok már fel bennünket telefonon". Egyébként a lágymányosi központon keresztül már megvan a közvetlen kapcsolat kifelé is az országgal és jövőre, amikor elkészül a budapesti belföldi távhívó központ, a főváros csaknem egész területéről közvetlenül lehet majd hívni a távhívásba bekapcsolt helységeket. A hálózatot tovább bővítjük: tavaly bekapcsoltuk Ceglédet és a soproni járás 25 községét, még a negyedik ötéves tervben Szeged és Nyíregyháza is sorra kerül. Az ötödik ötéves tervben a még visszalévő hat megyeszékhelyet - Békéscsabát, Egert, Kecskemétet, Salgótarjánt, Szekszárdot, Tatabányát - is bekapcsoljuk a távhívó hálózatba, ezeken kívül Leninváros, Kazincbarcika, Ózd, Paks, Szentendre és még számos nagyobb község is közvetlenül hívható lesz. Néhány év múlva "kifelé" is belépünk a nemzetközi távhívó-távbeszélő forgalomba. Pillanatnyilag öt országból hívhatnak magyar előfizetőket közvetlen tárcsázással, és először majd Siófokról és Budapestről beszélhetünk külfölddel közvetlen hívással.

Januar 25-től a budapesti telefonelöfizetők egy része kénytelen lesz kevesebbet beszélni, - vagy többet fizetni...

- Igen, a lágymányosi központban ettől az időponttól kezdve számolják a helyi beszélgetések időtartamát. Kénytelenek voltunk ezzel a megoldassal élni, hiszen közismert, hogy a budapesti főközpontok túlterheltek, nagyforgalmú időszakban a hívások több mint fele foglalt jelzéssel felel.

Készüljünk mi is a rövid és tömör beszédre?

- Nem árt. Először a fővárosi főközpontban vezetjük be az időszámlálást de néhány éven belül sor kerül a nagyobb vidéki városokra is . . .

D. Kónya József