A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1993_07_24_241p.txt
Életszínvonal és telefonigény
Az év végén lezátul a Magyar Távközlési Részvénytársaság 1991-ben meghirdetett hároméves fejlesztési programja. Ez a hálózati infrastruktúra megteremtését tűzte ki céljául, s ez idáig a terveket alapvetően sikerült is teljesíteni. A jövő évtől kezdődően új szakasz kezdődik a Matáv életében, ugyanis a mennyiségi fejlesztés kerül előtérbe - hangzott el a Matáv Rt. pénteki sajtótájékoztatóján.
Az új fejlesztési fázis lényege, hogy 1996-97-re megteremtse a kereslet-kínálat egyensúlyát. Ehhez természetesen tisztában kell lenni a várható igényekkel. A prognózisok ma 2,2-2,9 millió fővonallal számolnak, ám a valódi igények az elkövetkezendő évek életszínvonalától és a tarifapolitikától is függenek. A Matáv azt tartaná kívánatosnak, ha egy inflációkövető tarifanövekedés valósulna meg. Ennél magasabb árak mellett ugyanis jelentősen csökkenhet a fizetőképes kereslet, míg az alacsonyabb tarifák mellett nem jutna elegendő pénz a szükséges fejlesztésekre.
Az elkövetkezendő évek átlagosan 20 százalékos fejlődési üteme saját erőből semmiképpen nem valósulhat meg, a tervek valóra váltásához elengedhetetlen feltétel a Matáv privatizációja. A társaság vezetése szerint ennek a lépésnek nincs alternatívája. A hároméves program teljesítésének bizonyos hiányosságai is nagyrészt arra vezethetők vissza, hogy a privatizáció nem valósult meg időben. Ez mintegy 31 milliárd forintos forráskiesést jelentett a vállalatnak.