A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1994_03_10_173p.txt
Egyetemek, főiskolák közös telefonrendszere
"Halló, itt az Universitas!"
Egy ideig még bizonyosan meglepi a telefonálókat, hogy a főiskolák és egyetemek hívásakor nem a szokásos jelentkezést hallják. Előbb-utóbb azonban bizonyosan megszokjuk, hogy az "egyetem", vagy "klinika" helyett az "Universitas" szólal meg a vonal másik végén.
A József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Hittudományi Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vezetői - megelégelvén az áldatlan "házon belüli" telefonviszonyokat - úgy határoztak, hogy - Magyarországon elsőként - kiépítik közös telefonhálózatukat.
Az említett intézmények mindegyikében elavult távbeszélőközpontok működtek, s a megnövekedett feladatokat egyszerű bővítéssel már nem lehetett megoldani. Ezért határozták el magukat a mintegy 100 millió forintos beruházás megvalósítására. A költségek egyharmadát pályázatok útján sikerült megszerezni.
A próbaüzem tavaly júliusban kezdődött: akkor a SZOTE hálózatát kapcsolták rá az osztrák Schrack központra. Később a JATE, s a főiskolák is bekapcsolódtak a rendszerbe, amelynek kiépítése várhatóan az első félévben fejeződik be. A sorból - anyagi lehetőségek híján - egyedül a zeneművészeti főiskola maradt ki.
Az új központ 330 fővonallal és 10 ezer mellékvonallal rendelkezik. Egyelőre viszont csak 4 ezer mellékállomást kell működtetni, a rendszer tehát nyitott a további fejlesztések előtt. A Schrack-központ számítógépes vezérlése szinte csodákra képes: nyilvántartja például a mellékállomásokról folytatott beszélgetéseket is (hívott szám. beszélgetési idő, stb.).
Eddig a telefonközpontosok szinte fejből tudták, kit, hol találnak meg. Tízezer ember adatait viszont már nem lehet fejben tartani, ezért a hálózatba kapcsolt intézmények minden dolgozójáról fejenként huszonöt információt táplálnak a számítógépbe - ezek segítségével végzik a kapcsolásokat.
Köztudott, hogy a szegedi felsőoktatás intézményei a városban szerteszét szórva találhatók. Az új rendszer rendkívüli előnye, hogy ezután egyetlen központból bárhová kérhető kapcsolás, valamint hogy "házon", azaz Universitason belül díjtalanul lehet egymással beszélni. A Schrack-központ azt is lehetővé teszi, hogy bővítsék a mellékállomások számát: a JATE 200 új mellékkel gyarapodott.
A bejelentkezéskor elhangzó "Universitas" kifejezést két okból választották: jelzi a felsőoktatási intézmények közeledését, valamint nem vezeti félre a hívót (az "egyetem" stb. jelentkezés nem lenne pontos).
Az átállás időszaka viszont nem lesz zökkenőmentes: az új központ kezelőinek még meg kell szokniuk a változást. Éppen ezért kérik a hívók megértését és türelmét: ha az Universitast tárcsázzák, számítsanak arra. hogy esetleg várniuk kell, amíg eljutnak a kért mellékállomáshoz. A beérkező hívásokat ugyanis számítógép sorolja be, s előfordulhat, hogy előttünk már várnak néhányan a kapcsolásra.
Sokat javit majd a helyzeten, ha az Universitas engedélyt kap a "beválasztásos" rendszer működtetésére. A nyakatekert kifejezés azt jelenti, hogy egyes mellékállomások közvetlen hívószámot kapnak, s akkor nem kell várakozni a központ kapcsolására.
Ugyancsak fontos, hogy az új rendszer bekapcsolása nem jelenti a hívószámok megváltozását. Maradnak tehát a telefonkönyvben csillaggal jelölt központi számok, csak a kagylóban ezt halljuk majd: "Universitas!"
Ny. P.
A cikk eredeti linkje...... 1.
