A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Halasi Tükör - ht_1994_03_09_7p.txt
A VÁLLALKOZÓK PERLIK A MATÁVOT
Alaposan félrevezettek többszáz vállalkozót az elmúlt évben,
amikor a MATÁV vállalkozói telefonbekötési akciót hirdetett. A jelentkezőkkel a telefontársaság megkötötte a megállapodást, a szervezést vállaló helyi polgármesteri hivatal beszedte a 120 ezer forintokat, majd a vállalkozók abban a hiszemben voltak, hogy befizetett pénzüket költségként elszámolhatják. Mivel az adóbevallások idejét éljük, mostanra vált egyértelművé, hogy egyetlen fillér sem számolható el költségként, sőt a MATÁV a befizetésről számlát sem ad. Teszi ezt annak ellenére, hogy a szerződés egyik pontjában egyértelműen nyilatkozta, hogy a befizetett összeget a vállalkozó, a bekötés módjától függetlenül, költségként elszámolhatja.
A távközlés az APEH-re mutogat, mivel megváltoztatta ezzel kapcsolatos állásfoglalását, az adóhivatal pedig leszögezi, hogy nem tehet semmit. Az emiatt kialakult feszült helyzet feloldására és a helyzet megoldására hirdettek a múlt hét hétfő estéjére megbeszélést az érdekeltek.
A több mint félszáz becsapott telefontulajdonos ült az egyik oldalon, míg a másik oldalon az APEH helyi vezetője, s a megbeszélést szervező vállalkozói kamara képviselői ültek, valamint a polgármesteri hivatal Béla Gyula pénzügyi osztályvezetővel képviseltette magát. Hiába várták azonban az ügy kulcsszereplőit, a MATÁV képviselőit. Két fős delegációjuk csupán a polgármesteri hivatalban volt hajlandó tárgyalni a vállalkozók képviselőivel, s közölték, álláspontjuk nem változott. Nevezetesen, nem hajlandók számlát adni, sőt egyetlen fillér sem írható le a befizetett összegből.
Ajánlatuk annyi volt, hogy február végéig, aki kéri, leszerelik a bekötött telefonját, s visszafizetik a beszedett pénzt. Amikor a megbeszélésen mindezekre fény derült, a jelenlévők indulatai magasba szöktek. Elsőként Csuka Alajost, az adóhivatal helyi kirendeltségvezetőjét kérdezték, hogy lehet ilyen csinálni, mint amit a MATÁV művel.
Válaszában számviteli szempontból levezette, hogy szabályos és jogszerű, amit a telefontársaság csinált.
Nevezetesen, a MATÁV nem árbevételként kezelte a befizetett milliókat, hanem tőketartalékként számolja el. A befizetés adózott pénzből származik, ezért ez után számlát sem kell kiállítania. Mivel a befizetett pénz nem bevétel, ezért ezután adóznia sem kell. Mindez lehet, hogy sérti a vállalkozók érdekeit, ám nem szabálytalan.
A MATÁV pedig - véleménye szerint - jóhiszemű volt, mert egy APEH állásfoglalásra hivatkozva írta le a költségként való elszámolást. Szekeres Kálmán erre indulatosan közölte, hogy szó sem lehet itt jóhiszeműségről, mert a telefontársaság már az év közepén tudta, hogy az állásfoglalás után kiadott APEH belső utasítás nem teszi lehetővé a leírást, ám erről a bekötések megkezdése előtt nem tájékoztatta a megrendelőket.
Kviskó Tamás virágkötő ennél is tovább ment, mert hozzászólásában egyenesen félrevezetőnek nevezte a távközlés magatartását. Felmutatta azt a megállapodást, amit vele a MATÁV 1993. decemberi dátummal kötött, ugyanolyan szöveggel, ám itt már 130 ezer forintos befizetési összeggel. Hol van itt a jóhiszeműség?
Ez már egyenesen rosszhiszeműség!
Kovács József felháborodásában a vállalkozókkal való packázásnak nevezte, ami itt folyik. Feltette a kérdést: hány APEH van az országban? Mást ír a Csongrád megyei, mást a Bács megyei, s megint másként rendelkezik a fővárosi.
A helyi kirendeltség vezető igyekezett megvédeni az adóhatóság becsületét, bizonyítván, hogy egy hivatal és egyazon szabály érvényesül. Kijelentette, hogy amikor néhány vállalkozó neki már tavaly májusban megmutatta a megkötött szerződést, közölte, hogy az abban leírtak nem mindenben felelnek meg az előírásoknak. Ezt jelezte a megye felé, sőt azonnal szóvá tette a polgármesteri hivatalnak is. Erre többen Béla Gyulának szegezték a kérdést: nem érzi ebben a dologban a polgármesteri hivatal vétkesnek magát?
A pénzügyi osztályvezető kijelentette, hogy nem, mivel ők csupán a szervezést végezték el és begyűjtötték a vállalkozók pénzét, majd továbbították a MATÁV felé. Mivel a telefontársaság képviselői nem vállalták a félrevezetett emberekkel való szembesülést, felvetődött a kérdés: hogyan tovább? A jelenlévők úgy döntöttek, ügyüket érdekképviseleti szervezet képviselje. A további teendőkkel megbízzák a vállalkozói kamarát. Dr. Nagy Lajos azt javasolta, hogy ne hagyják ki a polgármesteri hivatal felelősségének vizsgálatát sem. Mivel a vállalkozók a MATÁV-val állnak szerződéses kapcsolatban, ellenük kell fellépni.
Ha nem kapnak megfelelő választ, pert indítanak a távközlésellen.
Az értesülések szerint a MATÁV hasonló akciója miatt forrnak az indulatok Makón, Gyulán is, s mivel a halasi eset a rádióban is elhangzott (a Magyarországról jövök című műsorban), a jelenlévők kérték az adóhatóság képviselőjét, az itt felvetetteket kezelje közérdekű bejelentésként és továbbítsa az illetékeseknek. Lehet, hogy a MATÁV mégsem járt el mindenben szabályosan, esetleg amit művelt, az adócsalás?
Mindezekre remélhetőleg hamarosan fény derül majd.
dr.Horváth Róbert
A cikk eredeti linkje...... 1.
