Petőfi Népe - pn_1994_10_11_134p.txt
Diagnózis a magyar telefóniáról
A magyarországi távközlés helyzetéről közöl cikket legfrissebb számában az International Herald Tribune című, Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap.
Mint írja, 100 lakosra jutó 14,5 telefonvonalával - ami a térségben normális, de csak egyharmada a nyugat-európai átlagnak - a MATÁV egy évvel ezelőtt egy "szegényes csoport magjába" tartozott; amióta azonban decemberben a Deutsche Telekom és az Ameritech Corp. megvette a társaság harminc százalékát, azóta a magyar cég kezd elhúzni keleti partnereitől.
Ennek alátámasztására a lap megírja: a MATÁV az idei évre 20 százalékos vonalbővítést tervez, s 1997 végéig összesen nyolcvan százalékkal akarja növelni a telefon-ellátottságot - míg a volt Szovjetunió területén és Kelet-Európábán ez a bővülés csak 4,5 százalék évente.
Miközben Kelet-Közép-Európában huszonhárommillióan várnak telefonra, Magyarország mellett eddig csak Lettország és Észtország adta el hazai telefontársasága egy részét stratégiai befektetőknek. Csehország a jövő tavasszal akarja tenderre bocsájtani saját társasága egynegyedét, s ezt - a választásoktól függően - Szlovákia is követheti, Lengyelország viszont a versenyt csak a helyi telefonszolgáltatásoknál engedélyezi, s nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy az országos cég bármely részét is eladja - írja a lap.
- A MATÁV 1993-as, öszszesen nyolcszázmillió dolláros bevétele persze elenyésző volt ahhoz képest, hogy újkeletű külföldi partnereinél ez az adat összesítve negyvennyolcmilliárd dollárra rúgott. Csakhogy - mint Clell G. Harral, az EBRD telekommunikációs részlegének igazgatója mondja - a MATÁV-eladás volt mindaddig Kelet-Európa legnagyobb, s egyesek szerint legfontosabb üzlete. - Az információáramlás ugyanis az ipari társadalmak éltető ereje, s ennek figyelembevételével talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a távközlési szektor kulcsfontosságú szerepet játszik - tette hozzá a bankár. A lap ennek kapcsán idézi az OECD egyik tanulmányát, miszerint a volt kommunista országok üzletemberei a szegényes telefonhelyzetet tartják az exportnövelés legfőbb hazai hátráltatójának.
Az IHT egyébként azt írja, hogy a Deutsche Telekom és az Ameritech vezetése először megdöbbenve látta a MATÁV-nál uralkodó helyzetet: profitirányultság nem létezett, vagy alulfejlett volt, az időszakos pénzügyi adatszolgáltatás nehézkesen működött, hiszen a cég évente egyszer zárta le könyveit, s az adatok nyilvánosságra hozása akár öt hónapot is késhetett. - A MATÁV külföldi partnerei most új könyvelési módszereket és havi profit-, illetve veszteségjelentéseket vezetnek be - olvasható a lapban.