A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Délmagyarország - dm_1976_05_23_2p.txt

BÁTYAI JENŐ:
Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből

89.
Napjaink telefonáradatában bizony sokszor megfeledkezünk azoknak a műszaki kiválóságoknak küzdelmes, de eredményes életéről, akiknek köszönhetjük, hogy ma már sok helyütt közvetlen tárcsázással beszélhetünk a világ bármelyik városával, településével. E zseniális műszaki alkotók sorában rangos hely illeti meg a magyar Puskás Tivadart, aki korszakos találmányaival nagy fejlődést ért el a híradástechnikában.

- Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten, öccsének, Ferencnek megszületése után a család Erdélybe költözött. Puskás Tivadar már kora ifjúságában nagy érdeklődést mutatott a technikai újdonságok iránt, és naphoszszat képes volt fúrni-faragni, hogy elkészüljön a maga elképzelte "konstrukcióval". Középiskoláinak elvégzése után szülei a bécsi műegyetemre küldték tanulni, ahonnan apja korai halála miatt két év után távoznia kellett. Hosszú hónapokat töltött el álláskereséssel, mígnem azt a tanácsot kapta, hogy utazzék Angliába, ahol a londoni Waring-cég az angol nyelvet jól beszélő műszaki képzettségű embereket keres az erdélyi keleti vasútvonal megépítésére. A vonal átadása után megvált a pályamérnöki munkától, Bécsbe ment, és az 1873. évi világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az Itt keresett pénzen Amerikába utazott, hogy aranybányászással további tőkét gyűjtsön, amely segítségével aztán tudományos elgondolásainak megoldásával foglalkozhat.

- Időközben megszületett a telefon, és Puskás most már az új találmányt illesztette bele gondolatvilágába. Elképzelései szerint telefonközponttal, egy bizonyos hálózaton keresztül, városok és földrészek érintkezhetnek egymással, minden különösebb nehézség nélkül. A telefon addig csak két állomás között jelentett kapcsolatot, és arra egyáltalán nem volt lehetőség, hogy a hívó más városokkal is beszéljen. Elgondolásai megvalósítása érdekében felkereste Edisont, aki főmunkatársává fogadta, de Edison Puskás találmányában nem látott egyebet, mint valami újabb távírófélét. Az események azonban Puskás Tivadar zseniális meglátását igazolták. Találmányának megvalósítására visszahajózott Európába, Párizsban telepedett le, 1879-ben az Avenue l'Opera egyik bérházában létrehozta az első európai, a párizsi telefonközpontot. Berlini, majd bécsi eredményei után - igaz, nagyon nehéz és szívós munkával, öccse, Ferenc segítségével - Budapesten is megalkotta az első telefonközpontot, és 1881 februárjában elkészült az első vonal, amely a Pesti Hírlao szerkesztőségébe vezetett. A két testvér az itthoni rideg fogadtatást kitartó munkával és meggyőzéssel leküzdötte, s 1881. május 1-én az akkori Fürdő utcában (ma József Attila) megnyílt az első nyilvános jellegű telefonközpont, igaz csak 25 előfizetővel. A kapcsolóberendezést Puskás Tivadar a Schríbner-féle elgondolás alapján valósította meg. A századforduló körül a helyi telefonhálózatok mellett a városok közötti és a nemzetközi telefonvonalak is lassanként kiépültek. Szegeden a helyi telefonhálózat 1885. január 20-ára készült el, és másnap adták át a forgalomnak, A telefonközpont megépítésekor, abban az időben Puskás Tivadar többször ia járt a városban, de tíz előfizetőnél többet nem tudott gyűjteni. Nem is foglalkozott sokáig a szegedi központtal, 1886-ban eladta Nollendorí Jenőnek, akitől 1887-ben a Grassely és Ottovay vaskereskedő cég vásárolta meg, és a szegedi telefont tulajdonképpen ők lendítették fel. Hamarosan emelkedett az előfizetők száma.

Ettől a cégtől aztán az állam vette meg a telefonközpontot, és mérsékelték az előfizetési díjat is. A Szeged-Budapest—Bécs és a Szeged—Temesvár—Arad helyközi telefon-összeköttetést 1893. december 1-én létesítették. Ezzel a távbeszélő-hálózat használata mind nagyobb mértékben elterjedt, és a városházát is összekötötték a kerületi hivatalokkal, a vámházakkal, a rendőrséggel, a tűzoltókkel, a katonasággal és más közintézményekkel. Az 1901. januárjából származó állami távbeszélő-előfizetőkről kiadott hivatalos jegyzékben Szeged már 399 álolmással szerepel. Puskás másik nagy találmánya, a telefonhírmondó, akkori nevén beszélő újság, amely 60 előfizetőjét a budapesti Magyar utca 6. szám alól, 1893. február 14-én köszöntötte először. Ezzel az alkotásával több mint 30 évvel előzte meg a rádió által megvalósított szórakoztató műsor gondolatát. A berendezés vezetékeinek hossza Puskás idejében 69 kilométer volt, amely 1930-ra 1200 kilométerre növekedett. Az utolsó munkálatokat már betegágyából irányította, és a megnyitástól számított körülbelül egy hónap múlva, március l6-án a következő szomorú hírt vitte szét a városban á beszélő újság:
„Puskás Tivadar, a telefonhírmondó megteremtője, ma reggel fél kilenc órakor, életének 48. esztendejében meghalt Hungária szállóbeli lakásán."

- A talefonhírmondó, technikai tökéletesítésekkel, még a két világháború között is működött, és dicsérte a nagyszerű műszaki alkotó nagyságát. Irányított robbantási módszere, amit 1890-ben szabadalmaztatott, a mai millszekundos eljárás előfutára.

A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
1975   <<   1976   >>   1977
Home
Delizsánsz.