Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1976_12_18_4p.txt

A telefon jubileuma

Majd mindenki milyen türelmetlenül várja, hogy bekapcsolják: a telefonhálózatba, hogy végre megkapja a telefonkészüléket, s ha már ott van asztalán, türelmetlenül szidja: miért csenget, miért süket, miért ázik be a kábel, miért kell sokszor félórát is várnia vonalra Szegeden. De ezeken túl még jó pármiért bukkan fel nap mint nap bennünk a 100 éves telefonnal kapcsolatban.

- Bell száz éve, 1878. decemberében készítette el első telefonkészülékét, és szabadalmat 1877. január, 30-án kapott e híradástechnikai csodára, ahogy akkor nevezték a telefont. Egy évszázad alatt a nagy csoda a hétköznapok megszokott és nélkülözhetetlen részévé vált. A világon napjainkban 352 millió telefonállomás van. A növekedés jelentős mértékű, hiszen ötévenként kb. 80 millió állomással növekszik ez a szám. Földrészenkénti alakulása a telefonállomásoknak a következő: Észak-Amerikában 180 millió, Európában 125 millió. Ázsiában 50 millió, DélAmerikában 7 millió, Óceániában 8 millió és Afrikában 4 millió a telefonállomások száma.

- Az országok listavezetője az USA 140 millió állomásával, s így a világ készülékeinek több mint egyharmada ott üzemel. A fejlődés azonban ebben az országban a leglassúbb, hiszen pár évvel ezelőtt még ez a részesedés az 50 százalékot is elérte. A ranglista második helyezettje Japán, 40 millió állomással, majd Anglia következik kb. 20 millióval. A negyedik NSZK a sorban 18,3 millióval, majd az ötödik a Szovjetunió 16 millióval, Olaszország következik 12 millióval, hetedik Kanada 11,8 millióval és nyolcadik Franciaország 11,5 milliós telefonállomással. Magyarország telefonállomásainak száma igen közel jár az 1 millióhoz, de még nem érte el.

- A száraz felsorolásnál többet mond talán a száz főre eső telefonállomások száma. Ezt a listát Bermuda vezeti, ahol száz lakosra 70 telefon esik. A következő az USA, ahol ez a mutató 66. Az amerikai átlagot erősen megközelíti 60-as átlagával Svédország és 58-cal Svájc, de közel áll Kanada is az 55-ös átlaggal. Ugyancsak jó az átlag Üj-Zélandban 48, Dániában 43, Luxemburgban 40, Japánban 38, Ausztráliában 35, Angliában 34, Norvégiában és Finnországban 33, Hollandiában 32. A nagyobb népességű nyugati országokban az átlag már 30 alatt marad. Így az NSZK ban 29, Olaszországban 25, Franciaországban 23.

- A szocialista országok közül az NDK-ban a legmagasabb ez a mutató, éspedig 30. Csehszlovákiában 17, Lengyelországban 7, Jugoszláviában 5, Romániában 4,6, Bulgáriában 4,4 telefon jut száz lakosra, nálunk 9,6.

- A telefonhálózat bővítése, fejlesztése igen sok pénzt igényel. Ezért vannak aránylag lemaradott állapotban a nagy kiterjedésű országok. Márpedig a világátlaghoz való felzárkódást minden bizonnyal megkísérlik a kevésbé ellátott földrészeken is. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a híradástechnikai ipar termelése növekedjék, és a következő esztendőkben is érje el, hogy a világon évente kb. 16 millióval emelkedjék a telefonkészülékek száma, a jelenlegi ütemet tartva.

- Természetesen ma már Bell telefonjától messze előre lépett a világ, hiszen a telefontechnika tág fogalma magában foglalja többek között a rendszertechnikát, a logikai kapcsolástechnikát, a hírközlést, az automatikát, a forgalom elméleti kérdéseit, a tárolt programvezérlésű integrált digitális hálózatot és még egy sor új fogalmat, amelyek mind a műszaki-tudományos forradalom eredményei.

- Szegeden a telefonhálózat kiépítésére 1884-ben maga Puskás Tivadar jött le a fővárosból. Következő év január 21-én a hálózatot át is adták a forgalomnak. Abban az időben azonban nem sokat törődtek városunkban a telefonnal, hiszen Puskás Tivadarnak csak 10 előfizetőt sikerült megnyernie. Nem is sokáig foglalkozott a szegedi telefonközponttal, 1886-ban eladta Nollendorf Jenőnek, akitől 1887-ben az Ottovay és Grassely vaskereskedő cég vásárolta meg, és így a szegedi telefon ügyét tulajdonképpen ők lendítették fel. A városok közötti hálózat kiépítésekor az állam kezelésébe ment át a szegedi telefonközpont is, 1891-ben. A századfordulóra már több mint 250 volt az előfizetők száma a városban. Jelenleg 7 ezer körüli a város telefonkészülékeinek száma - 100 lakosra kb. 4 készülék jut -, de nagyon reméli minden szegedi, hogy az új központ mielőbbi átadásával ez a szám 11 ezer fölé emelkedik. A szép centenáriumi ajándékot türelemmel, de sokszor Bell nevének emlegetésével várjuk.

Bátyai Jenő