Békés Megyi Népújság - bmn_1990_05_18_129p.txt
Hatvan perc biztosította a halhatatlanságot
Telefonhálózatról a távközlési világnapon
Graham Bell 60 perccel előzte meg 1876. február 14-én a telefonszabadalmi bejelentésével Eliska Grayt. Ez a hatvan perc Bell szám áraa halhatatlanságot jelentette. Így ír erről: "Az az érzésem, hogy nagy problémát oldottam meg. Eljön a nap, amikor telefondrótokat visznek be a házakba, úgy, ahogy a vizet vagy a gázt vezetik be és barátok beszélgetnek egymással anélkül, hogy lakásukat elhagynák." Ez a prófécia nagyobb mértékben vált valóra, mint ahogy bárki elképzelhette volna.
- Tegnap a 22. távközlési világnap alkalmából Vojnár László, a Szegedi Távközlési Igazgatóság igazgatója Szegeden emlékezett meg a 166 tagországot számláló Nemzetközi Távközlési Szövetségről, amelynek főtitkára, Pekka Tarjánné fogalmazta meg az ipar és a távközlés fejlődésének szoros összetartozását.
- Magyarországnak fel kell zárkóznia a korszerű kommunikációjú, gazdaságú országokhoz, magasabb szintű és árú, megváltozott szolgáltatást nyújtó technológiát kell alkalmaznunk. A szegedi igazgatóság három megyében majdnem hárommillió ember kommunikációját segítheti a terület 90 ezer telefonjával, kettőezer nyilvános állomásával. A terület 85 százalékban automatizált központokkal rendelkezik, 80 százaléka a belföldi távhívás, 67 százaléka a nemzetközi távhívás része. Mindezek ellenére egyáltalán nem dicsekedhetünk távközlésünk színvonalának fejlettségével. A telefonvonalak gyakran süketek, hiszen sokszorosan túlterheltek, technikánk elavult, az igénylők száma öt év alatt is többszöröse a korábbinak, az igazgatóságnál tudnak 15-20 éves kielégítetlen telefonigényekről is.
- A posta vezérkara a héten írja alá a szindikátusi szerződést, amellyel szétválásuk után biztosítják az utódvállalatok közötti együttműködést, vagyoni, jogi feltételeket. Az bizonyos, hogy a távközlési igazgatóság július 1-jétől még nem lesz részvénytársaság. Nem változott ugyan feladatköre és a privatizációról sem sok újat tudtak mondani. Az országban óriási Összegeket emlegetnek a korszerű távközlési hálózat kialakításának költségeként . (300-600 milliárd forintot). Ezt belső erőforrásból nem tudják biztosítani, szükséges a megfelelő arányú banki, állami tőke és némi külföldi részesedés. (Azért csak "némi", mert a távközlés olyan profittermelő erő, amely elsősorban nemzeti érték kell, hogy maradjon.)
- A szegedi távközlés eszközállományának értéke 3 milliárd forint, de hasznosíthatósága, jövedelmezősége miatt a piaci értéke magasabb a megfogalmazott forintoknál. A technikai fejlesztésre fel kell készülni, olvasható már az ezredfordulóig szóló, tízéves programterv. A meglévő telefonhálózatot szükséges rekonstruálni és fölé fokozatosan fejleszteni egy digitális hálózati síkot. Az a cél, hogy 1993-ra legalább minden megyeszékhelyen elektronikus telefonközpont irányítsa a távbeszélést, majd újabb két-három év alatt az egész országra kiterjeszteni az automatikus hálózatot.
- Piacorientált a távközlési igazgatóság, hamarosan ők is kínálnak olyan berendezéseket, készülékeket, amelyekkel még csak a külföldi szállítók jelentek meg. Kínálják majd és gyorsszolgálati csapatokkal legkésőbb 30 nap alatt felszerelik a megrendelőknek. Az igazi áttörést, változást a telefontársaságok megjelenése jelenti. Az igazgató szólt még a júliustól várható bérfejlesztésekről, amelyért cserébe fokozottan fegyelmezett, pontos munkát várnak el. Ha szükséges, kevesebb ember, magasabb bérért és színvonalon dolgozzon. A vállalati technikai fejlesztési stratégiát nagyban befolyásolja a nemzetközi távközlési fejlesztési pályázat végeredménye. Világcégek érdeklődtek, és jelentkeztek a magyar távközlés korszerűsítésére. Az illetékesek 2-3 hónap múlva döntenek. Választani lehet, van miből, nyugaton számos korszerű technika áll rendelkezésre, a megvalósítás már bonyolultabb dolog lesz és ez nem csak tőke kérdése.
- Mindenesetre, mi, bánatos hétköznapi honpolgárok, csak arra várunk, hogy mikor lesz már végre telefonunk?
B. Zs.