A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1990_05_07_43p.txt
SAJTÓPOSTA
Mikor kaphatnak telefont Baksáék?
Van olyan nyugati ország, ahol a karácsonyi ünnepekre vagy a jelesebb születésnapra telefont szoktak ajándékozni szeretteiknek az emberek. A dolog mindössze annyiból áll, hogy pontos névre és címre kell megrendelni az állomást, melynek felszerelésére néhány napon belül sor kerül.
- Egyik kecskeméti olvasónk panaszolja, akinek munkájához nélkülözhetetlen az otthoni távbeszélő: immáron hat éve vár a készülék felszerelésére. Azután hozzáteszi: "Ha csak egy kicsit is nyavalyás lennék, már esélyem volna, hogy rövidesen megkapjam a készüléket . . ."
- A kérdés óhatatlan: betegségre hivatkozással tényleg hamarabb lehet telefont kapni?
Nos, a tiszaalpári Baksa család esete bizonyítja: a valóságban korántsem ilyen egyszerű a képlet. De nézzük csak a részleteket, ahogyan Baksa Mária elmondta:
- Tiszaalpáron lakunk, a község belterületétől körülbelül öt kilométernyire. A 12, kertes házból álló, Iskola utca lakóinak 1986-ban ígérték az illetékesek, hogy errefelé is kiépül a telefonhálózat. A biztató hírre többen, közöttük mi is, benyújtottuk írásban az igényünket. És vártunk.
- Azóta három itteni családnál már felszerelték a készüléket. Pedig lehet, hogy arra mi vagyunk leginkább rászorulva. Miért? Együtt lakom édesanyámmal, aki súlyos légzőszervi betegségben szenved, gyakran van szüksége az orvosra. A háztartásunkban lévő, 90 év körüli nagyszüleinknek szintén, akiknek a gondozói vagyunk. Magamról elmondom: 31 évesen már a leszázalékoltakhoz tartozom, mozgássérültként tartanak nyilván.
- Különben a tavalyi, év eleji falugyűlésen azon édesanyám vett részt, mert akkor teljesen mozgásképtelen voltam - elhangzott egy ígéret, hogy kapunk telefont. Érdekünkben még a tanács is kérvényezett, orvosi igazolást is csatolva. Miután hosszabb ideig nem jött válasz, érdeklődtem telefonon, ám a kérdésemre azt ismételgetik: várjunk sorunkra.
- Sokat beszélnek, írnak manapság a rokkantak és az idős emberek megsegítéséről. A posta részéről mi nemigen tapasztalunk effélét...
- Az egyedinek aligha minősíthető panasszal kapcsolatosan megkerestük a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem vezetőjét, Gyenes Gézát, aki az alábbiakat közölte:
- Tiszaalpáron a telefonkapacitás jelenleg csupán 200 állomás működését teszi lehetővé. Száznyolcvankilenc készülék máris fel van szerelve az igénylőknél, a szabad vonalak pedig a kötelező tartalékot képezik, amelyek sürgősségi esetben (egészségügyi, közigazgatási stb. célra) használhatók fel.
- A községből nálunk lévő távbeszélőkérelmek száma megközelíti a 150-et. Baksáék a sorban a 38. helyen vannak. Noha sokan akarják a mielőbbi bekapcsolást, egyelőre csak távoli tervekkel szolgálhatok: a kecskeméti telefonközpont, ahová tartozik a tiszaalpári vonalrendszer is, előreláthatólag 3-4 éven belül bővül jelentősen, s azt követően tudjuk nagyobb mértékben kielégíteni az új telefonállomás iránti igényléseket. Ez a menetrend, persze, megváltozhat, illetve az állomások kiépítése felgyorsulhat, ha a távbeszélő-hálózat fejlesztésére a mostaninál lényegesen több pénz áll rendelkezésre.
- Végezetül megemlítem: mi is gyakorolhatunk méltányossági jogot, például a nagyon beteg emberek telefonigénylésekor. Az ágyhoz kötöttek vagy látásképtelenek ilyen kérelmét az elsők között elégítjük ki. A panaszos olvasóiknak tanácsolom: ha a családtagok súlyos betegségét orvosilag igazolják - e papírokat a megyei távközlési üzemhez kell eljuttatni -, keresünk lehetőséget a készülék mielőbbi felszerelésére.
A cikk eredeti linkje...... 1.
