Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1990_05_11_238p.txt

DIGITÁLIS TECHNIKA, VAGY ELŐSZÖR NYILVÁNOS ÁLLOMÁSOK KÜLTERÜLETRE?

Telefonfejlesztési tervek Bács-Kiskunban

Telefon nélkül megbénul az élet, de az üzleti vállalkozásoknak egészen biztosan a végét jelentené a távbeszélő-szolgáltatás leállítása. S az új gazdasági kapcsolatok kialakításának, a termelés-értékesítés megszervezésének egyenesen feltétele, hogy legyen végre korszerű, a mai igényeket megbízhatóan kielégítő telefonhálózatunk. S nemcsak, mert fel akarunk zárkózni Európához, hanem mert arra mindenképpen szükség van.

Bács-Kiskun megye telefonhelyzete ismert. A kecskeméti crossbarközpontot már kinőtte a megyeszékhely, s a városokban, községekben végrehajtott, valamint a folyamatban lévő fejlesztések javítottak ugyan a nagyon is szomorú állapotokon, de még mindig van olyan város, amelyet csak kézi kapcsolású központból lehet elérni. Ez pedig nem perspektíva. A megyei tanács éppen ezért folytatja a tárgyalásokat az átalakult, immáron Magyar Távközlési Vállalat szegedi igazgatóságával, hogy sikerüljön mielőbb, és jelentős lépést tenni előre.

Legutóbbi megbeszélésen érintették a vállalat új működési rendjével és a települések önkormányzataival történő kapcsolatfelvétellel összefüggő kérdéseket, de a hangsúly két másik témakörön volt.

Napirenden van a távközlési vállalat részvénytársasággá alakulása döntés persze, még nincs -, s akkor a cég profitorientált lesz, a piaci hatásoknak kitéve. Ez, persze, nem baj, de ki tudja, ebben az esetben mikor juthatnának telefonhoz Bács-Kiskun megye kistelepülései, tanyás térségei. Mert oda vonalat építeni üzleti szempontból nem biztos, hogy kifizetődő, holott az igény ott is éppúgy meglesz, sőt, már -van, hiszen a Petőfi Népében is egyre többször olvasni olyan vállalkozásról, amelyek a külterületen hoznak létre ipari üzemeket, a legkorszerűbb technológiával.

A távközlési vállalat kidolgozott egy, az egész országra kiterjedő 10 éves távközlés-fejlesztési programot, műszaki-gazdasági tervet (ebben jelentős szerepet kapna a külföldi tőke is, amennyiben megalakul az rt. A Bács-Kiskun megyei vonatkozásokról anynyit tudni, hogy a jelenlegi távbeszélőtechnika érintetlenül hagyásával kiépítenék a legmodernebb digitális technikát, optikai kábelkapcsolattal. Ezzel mintegy a jelenlegi nagy kapacitású központok fölé települnének, s ott kapcsolódhatna össze a bizonyos ideig együtt működő régi és új rendszer. Ezután, s e központokhoz csatlakozva, épülhetne tovább a megyén belüli hálózat. Lehetővé válna az új technikával számos korszerű szolgáltatás: számitástechnikai átvitel, hívásirányítás, egyéni számlázás hívásonként, gyorsabbá válna az összeköttetés, és több vonal élhetne.

Ez a terv Kecskemét, s a kapcsolódások miatt Bács-Kiskun megye számára kedvező lenne abból a szempontból, hogy a Jugoszlávia felé húzódó Budapest-Kecskemét-Szeged átviteli főirány miatt az elsők között épülne meg a kecskeméti központ. A jelenlegi tervezett ütemezés szerint 1990-91-re. A hátrányba kerülő - nem piacképes - kisebb települések fejlesztésére a 10 éves programban 10 százalékos állami szerepvállalással kalkuláltak. Bács-Kiskun megye elképzelései szerint a majdani részvénytársaságban - ha ilyen megalakul - tőkerészként kellene figyelembe venni a megyei és helyi tanácsok, a lakosság és közületek által 1986 és 1990 között hozzájárulásként befizetett több mint félmilliárd forintot.

E programtól független, s ez volt a harmadik megvitatott témakör, hogy a VII. ötéves tervre elhatározott fejlesztéseket meg kell valósítani. Ebben egyetértett a távközlési igazgatóság és a megye. Baján ez év végére elkészül az új központ, s jövőre bekapcsolják az önerős hálózatfejlesztésben részt vevőket. Elkészült a bajai központhoz tartozó települések beruházási okmánya, önerős hálózatfejlesztés lenne az is, az egész körzet automatizálásának határideje 1992. december. Orgoványt és Ágasegyházát már az idén automata központba kapcsolják. Külön megállapodás rögzíti, hogy változatlanul cél a külterületek nyilvános telefonnal való ellátása. Ebben a megye idén a korábbinál nagyobb arányban viseli a költségeket, míg a távközlési vállalat jövőre használ fel ugyanekkora összeget e célra.

Három város szintén szóba került. Ha Kecskeméten kiépül a digitális rendszer, akkor az plusz 20 ezer bekapcsolást jelenthet. Ebben az esetben indulna Kalocsa digitális telefonhálózatának kialakítása, s 2 éven belül minden gond megoldódna a városban és a térségben. Ha ez nem megy - döntés híján -, akkor ideiglenesen két konténert telepítenek Kalocsára, de ez a vonzáskörzeten nem segít. Egyik megoldás sem tud azonban változtatni Kiskunhalas helyzetén, amelynek fejlesztése csak a 10 éves program végén várható. Ám a szakemberek véleménye szerint az előkészületeket már most meg kell tenni.

A megbeszélésen nem volt ugyan központi kérdés, de nem is kerülték meg teljesen, hogy mindenki számára világos: az eddigi elképzelések a Magyar Távközlési Vállalat programját jelentik. De nem kizárt a konkurens cégek megjelenése sem, különösen, hogy a világkiállítás beruházásaihoz egy átfogó telekommunikációs fejlesztés, hálózatépítés is kapcsolódhat. Jelentkezőkről már most is hallani. Ők a magyar vállalattól teljesen külön, vagy akár vele párhuzamosan is, részt vállalhatnak a fejlesztésben. Ez pedig módosíthatja a jelenlegi terveket, s még előnyös is lehet a verseny a jelenleg korszerűbb szolgáltatásra vagy egyáltalán csak telefonra várók számára.

Váczi Tamás