Szögedi Telefon (Interurban)

Békés Megyi Népújság - bmn_1990_06_16_129p.txt

Új távközlési törvényre várva

Futótűzként terjedt a hír egy békéscsabai vállalatnál; két hét múlva bárkinek telefonja lehet, 10 ezer forint azonnali befizetése plusz részletfizetés mellett. A hiány, a szükséglet és a "kacsa" együtthatójából soksok kitöltött telefonigénylő lap született. Az illetékest faggattuk; Igaz-e a hír, lehet így telefonja ennek a sok embernek? "Lehet, csak nem Magyarországon" - hangzott a rezignált válasz. Névtelen feljelentéssel is volt dolguk: állítólag 6 ezer forintot fizettek valakiknek a telefonra áhítozók, mert az ígéret szerint így juthatnak hozzá. "Tanulópénz" ez annak, aki naivan elhiszi, a távközlési üzem ugyanis szerelés után hivatalos számla alapján kéri a szerelési költségeket.

- A minap megyénkben és szerkesztőségünkben járt a Szegedi Távközlési Igazgatóság igazgatója, Vojnár László és a Békés Megyei Távközlési Üzem igazgatója, Szabó Bálint, őket kérdeztük a hírközlés megyei helyzetéről, a fejlődés lehetőségeiről. Megtudtuk, hogy korai még a pontos információkat tartalmazó nyilatkozatot várni; új távközlési törvény kell a kormánynak, az új Parlamentnek újszerű elképzelései, feladatai vannak. Az arra hivatottak terveznek, tárgyalnak, egyeztetnek a külföldi partnerekkel, s majd valamikor ősszel ismét visszatérhetünk a témára. Néhány közérdekű és megyei kérdésről mégis beszélgettünk, s erről tájékoztatjuk olvasóinkat.

- Nem kedveljük a sok számot, de azt jó lenne tudni, hogyan is állunk a távközléssel Békés megyében?

- Pontos adatokkal szolgálhatunk - kezdi Szabó Bálint. - Az 1986. január 1-jei állapotokat hasonlítottuk össze az 1990. május 31-ivel. Ennek alapján gépi kapcsolású központunk 9, kézi 69 volt öt éve, legutóbb pedig már 20 gépi és 37 kézi kapcsolású. A gépi központok kapacitása 13 030 vonal volt, 24 320 lett, a kézi kapcsolásnál a bekapcsolható vonalak száma 6892-ről 4677-re csökkent. A bekapcsolt automata kezelésű állomások száma 9088-ról 19 241-re, a kézi irányításúaké 4242-ről 2116-ra módosult. Telefonra 1986-ban 9221-en vártak, 1990 májusában pedig már 16 707-en.- az eltelt öt év alatt bekapcsoltunk 10 ezer új telefont, mégis kétszer annyi lett a várakozó, mint volt. A nyilvános készülékek száma 429 helyett 595 lett, ebből távhívásra alkalmas 171 helyett 318.

- Milyen esélyei vannak a várakozóknak?

- Sok biztatót nem tudunk mondani - folytatja Vojnár László. - A távközlés és az ipari fejlesztés köztudottan egymás függvényei. Fel kell zárkóznunk a világban a korszerű kommunikációs gazdaságokhoz. A posta szétválasztásával egyelőre nem lett több a szabad telefonkapacitás, a fejlesztés stratégiáját és technikáját kell bővíteni. Országos szinten 300-600 milliárd forintra lenne szükség a korszerű távközlési hálózat kialakításához. Az ezredfordulóig tartó program szerint a távolsági gerinchálózat rekonstrukcióját kellene megvalósítani és a meglévő hálózat fölé fokozatosan egy összekapcsolható digitális hálózati síkot fejleszteni. A tárgyalások folynak, konkrétumot mi sem tudunk.

- A megyeszékhely hálózata telített - folytatja Szabó Bálint. - Eleken és Kétegvházán határidőre, jó minőségben befejeztük az önerős hálózatfejlesztő beruházásokat, Bélmegveren átadtuk a központot, 1991 márciusától megkezdjük a bekapcsolást. Orosháza, Orosházán pénzügyi nehézségek gátolják a korábban kötött gazdasági, megállapodások teljesítését. Mezőkovácsháza térségében sokmilliós beruházásra lenne szükség. A kovácsházi konténerközpont a várost ugyan automatizálja, de nincs lehetőség a továbbfejlesztésre. A tanáccsal együtt keressük a megoldást. Mezőhegyesen éjjel-nappali szolgálatot tartó, nem automata központot építünk ki önerős kivitelezésben. A város tanácsülésén sikerült meggyőzni a tagokat, hogy a korszerűsítés nem felesleges pénzkidobás.

- önerővel, kötvénnyel többre juthatnak a települések?

- Az önerő olyan konstrukció, amely feltételez valamilyen alapfejlesztést, arra viszont nincs pénze a távközlésnek, hogy kiépítsen újabb hálózatot - szögezi le Vojnár László. - Ilyenkor a tanáccsal egyeztetve megkérdezzük az embereket, tudnak-e anyagi áldozatot vállalni a hálózatért, így előnyben részesülnek, lesz telefonjuk, kedvező kamatozású hitelt felvéve részletekben fizethetnek és némi adókedvezményben részesülnek. Erről tárgyalunk most például Csorvás, Gerendás térségében, ott 50-50 ezer forint körüli összegről lehet szó. A kötvény más dolog. A megyében Szarvason alkalmaztuk ezt a módszert. Lehet, hogy a 90-es években ismét előkerül ez a konstrukció.

- Az előfizető - a szerkesztőségi panaszok tanúsága szerint - a távközlési üzemmel szemben kiszolgáltatottnak érzi magát több tekintetben, főként az igénylésnél, a telefonáthelyezéseknél. "Még a telefon árát se kaptam vissza, ha elköltözöm és leadom a készüléket" - érvel az előfizető. Mi történik a pénzével? Vojnár László szerint ez olyan régi téma, mint amióta bevezették a telefont.

A következőket válaszolta kérdéseinkre :

- Mi az ügyfelekkel szolgáltatási szerződést kötünk, amikor a telefont bekötjük, ezt egyoldalúan nem bontjuk fel. Tény, ha elköltözik, ez a szerződés megszűnik, az új lakóhelyén új szerződést köt. A telefonbekapcsolási lehétőség korlátozott, gyakorlatilag alig-alig lehet új vonalat bekötni a megyében. Minimálisan tudunk teljesíteni áthelyezéseket is. Valamivel egyszerűbb, ha valaki telefonos lakásból telefonosba költözik, vagy házon belüli áthelyezésre jogosult. A belépési díjat egyszer kell befizetnie, ha időközben emelkedik, nem kell a megemelt összeget pótolnia. Jelenleg a főállomás díja országosan 12 ezer forint, az ikeré 8 ezer. A szerelési költség kertes házban egységesen 5000 forint (ha többe kerül, kipótolja a távközlés), OTP-s társasházban 900 forint. (Ez az összeg nem a vezetékkiépítés költségét, hanem a lakásba kötést fedezi.) Ha valaki írásban visszaigényli a befizetett összeget, mert a telefon áthelyezést nem tartja megvalósíthatónak, visszakapja a pénzét. Olyan vitánk is előfordult, hogy 5-6 év várakozás után visszakérte valaki az ikertelefonra befizetett 4 ezer forintját, azaz többet szeretett volna kapni, mert szerinte akkor az a pénz többet ért. Mi nem bankként üzemelünk, nem fizethetünk kamatot.

- Bizonyos országokba szinte lehetetlen a távhívás, hiába adott a rendszer.

- Békéscsabáról közvetlenül lehet a nemzetközi vonalakat hívni, bár igen túlterheltek. Gyakran a fogadó országon múlik, bővíthetők-e a vonalak? Mi hiába ajánljuk fel a lehetőséget, ha nem élnek vele. Belföldön elsősorban Békés megyéből Budapest felé kell bővítenünk, mert ezek a vonalak is hamarosan telítődnek, állandóan foglaltak. A telefax-bekapcsolási lehetőség nemzetközi mércével mérve is korrekt szolgáltatás nálunk. Ki tudjuk elégíteni az új adatátviteli igénnyel hozzánk fordulókat. Úgynevezett gyorsszolgálati csapatokat mozgósítunk júliustól a korszerű táv- és hírközlési eszközök felszerelésére, javítására.

- A távközlési üzem tudta nélkül lehallgathatóak-e a telefonok?

- Műszakilag minden megvalósítható. Technikailag az is elképzelhető, hogy az itteni beszélgetésünket valaki lehallgatja a Tanácsköztársaság útján.

- Megjelent végre az új lila színű telefonkönyv. Sokan örültek neki, sokan viszont szidják. Ezzel és a telefonokkal kapcsolatosan sok a reklamáció?

A választ adó, Szabó Bálint:

- Az újonnan automatizált helységek hívószámai, amelyek 1985-től 1989. november 30-ig változtak, megtalálhatók a könyvben. Amelyeket előre tudtunk, akiknek a számait kiadhattuk, szerepeltek a listán, de egyszer a névsorszerkesztő hivatalnak is zárnia kellett. Sajnálatosan bosszantó nyomdai hibákkal ugyancsak találkozhatunk. Ez a könyv mégis sokáig megmarad, mert nem lesznek a közeljövőben alapvető változások.

- Reklamációnak a meglévő állomás működésére vonatkozó panaszt vesszük. A 03-as bejelentőnél déli 12 óráig jelzett hibát munkanapokon lehetőleg aznap kijavítjuk. Ünnepnapon és hét végén ügyeletet tartunk, ekkor azonban az életmentő, vagy rendkívül fontos intézmények hibáit hárítjuk el. A megyei üzemhez eljutó reklamáció évente tíznél is kevesebb. Az emberek többsége persze inkább azt fájlalja, hogy nincs telefonja. A számlareklamációkat objektív vizsgálószerkezettel ellenőrizzük. Nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy többet számlázzunk, ez minden előfizetőnkre vonatkozik. A legjobb megoldás majd az az újfajta (egyelőre nagyon költséges) rendszer lesz, amelyik részletezi a hívásokat.

- A távközlésben több mint 20 ezer ember dolgozik - folytatja Vojnár László. - önálló vállalati rendszerben szeretnénk fejleszteni a helyi önkormányzatokra és az előfizetőkre támaszkodva. Meglátjuk, mit hoz a jövő ...

Bede Zsóka