Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1990_08_15_108p.txt

Két even belül mindenkit bekapcsolnak

Önerős távbeszélő-fejlesztés Baja góckörzet területén

Ez év októberében Baján elkészül és üzembe lép az új távbeszélő-gócközpont, lehetőséget biztosítva ezzel a térség távbeszélő-hálózatának automatizálására. Az ország egyik legnagyobb területi kiterjedésű és legdinamikusabban fejlődő megyéjének déli részén így elérhető közelségbe kerül egy valójában is használható és mindenki által elérhető távbeszélő-hálózat kiépítésének lehetősége.

- Baja végleges távbeszélőközpontjának és a góckörzet automatizálásának első elképzelései és tervei a 80-as évek elején születtek. A beruházás forrás hiányában többször leállításra került, közben Baján az egy mobil központból kettő lett, bevezettük a távhívást és bekapcsoltunk néhány "igazán fontos előfizetőt. A rövidesen befejeződő Baja gócközpont építése 1985-ben indult, szűkített forrással, a góckörzet automatizálása nélkül. Ez azt jelentette, hogy Nemesnádudvartól Hercegszántóig és kelet felé egész Csikériáig maradtak a nappal úgy-ahogy használható LB- központok és nagyobb településeken a szintén manuális, de legalább éjszaka is üzemelő CB-k.

- A községek lakossága mind nehezebben viselte a telefonnélküliséget és a tanácselnökök mindennapos vendégek lettek Szegeden. Mivel a bajai mobil központokhoz nem lehetett további automata központokat csatlakoztatni, így egyetlen reális lehetőségként az éjjel-nappali, de manuális szolgáltatást biztosító CB-központokat tudtuk ajánlani. Mivel ezen fejlesztésekre sem volt pénz, és ha ezen beruházások nem is kerültek annyiba, mint az automatizálás, azt a keveset is elő kellett valahonnan teremteni. A CB- központok más helyekről leszerelt, majd felújított központok voltak, a központ elhelyezésére szolgáló helyiségeket a postahivatalokban több-kevesebb ráfordítással (néha tanácsi segítséggel) kialakítottuk, néhány helyközi összeköttetést berendezéstelepítéssel biztosítottunk. A központot az előfizetőkkel összekötő helyi hálózat volt az egyetlen olyan munkarész, melyet feltétlenül tervezni kellett, melyhez a kábeleket meg kellett vásárolni, melyeket tetemes élőmunkával le kellett a földbe fektetni, meg kellett szerelni, előfizetőkhöz a házakba bevezetni stb. Néhány községben a lakosság vállalta a helyi hálózat költségét, mely összeg tanulmánytervek készítése után lett meghatározva. Az első önerős hálózatfejlesztések 1987-88-ban indultak, melyek azóta már be is fejeződtek. Aki akkor belépett, még 25-30 ezer Ft-ért kapott telefont.

- A Szegedi Távközlési Igazgatóság 1989. évben határozta el Baja góckörzetének távbeszélőautomatizálását. Ennek kapcsán a vállalat saját beruházási forrása terhére vállalta a központépületek felépítését, a távbeszélőközpontok telepítését, a helyközi összeköttetéseket biztosító körzetkábelek fektetését és azokra átviteltechnikai berendezések telepítését. A beruházásban 16 távbeszélőközpont, összesen 12 400 előfizetői kapacitással, 15 központépület, 55 km körzetkábel (melyből 35 km korszerű optikai kábel), több száz helyközi összeköttetést biztosító PCM (pulzus- kódmodulált) átviteltechnika települ, mintegy 650 millió Ft értékben. A felsoroltakon felül jelentkezik a helyi hálózatok költsége, mely még mintegy 250 millió Ft-ba kerül, melyre már nincs forrásfedezet.

- A korábban szervezett önerős fejlesztések tapasztalatai alapján Baja góckörzet automatizálásával kapcsolatos, önerős hálózatfejlesztést szerveztünk. A fejlesztésben a következő települések vesznek részt: Csávoly, Felsőszentiván, Rém, Madaras, Katymár, Bácsbokod, Bácsborsód, Nagybaracska, Csátalja, Vaskút, Gara, Bácsszentgyörgy, Hercegszántó, Dávod, Szeremle, Bátmonostor, Sükösd, Nemesnádudvar, Ersekcsanád, Bácsalmás, Tataháza, Mátételke, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja. A lezárt önerős fejlesztések tapasztalatai és az időközben bekövetkezett, nagyarányú kábelár-emelkedések miatt az egy jelentkezőre jutó összeget -az egész góckörzet területén egységesen - 40 ezer Ft-ban határoztuk meg. Terveink szerint a jelentkezők 1992. június 30-áig kivétel nélkül be lesznek kapcsolva.

- 1990. év elején, az önerős fejlesztés indításával kapcsolatos kérdések megbeszélése tárgyában az érintett tanácsokkal személyes megbeszéléseket folytattunk, ahol az alapelvek rögzítésre kerültek. Ahol erre igény volt, falugyűléseken, szélesebb körben is megbeszéltük a nem elég egyértelmű és vitás kérdéseket. A gazdaságos fejlesztéshez minimálisan szükséges jelentkezőszám szervezésében nagy segítségünkre volt az OTP által biztosított, igen kedvező hitelkonstrukció, mely 36 havi megosztásban, havi 1000 Ft körüli törlesztést irányoz elő. A 40 ezer Ft 15%-a adóból visszatérítésre kerül és nem utolsósorban gazdasági megállapodásban garantáljuk, hogy ezen őszszeg nem emelkedhet!

- Jelenleg arról számolhatunk be, hogy a beküldött névsorok alapján a gazdasági megállapodások elkészültek, azok aláírás végett kiküldés alatt vannak a tanácsok felé. A megállapodások aláírásával kezdetét veszi a hálózattervezési munka. A központépületek építése folyik, a központok szerelését rövidesen kezdi a BHG Híradástechnikai Vállalat. A körzethálózat terveinek egy része szintén elkészült és 1991. évben a helyközi kábelek fektetésére is sor kerül. Az OTP a hitelügyeket folyamatosan intézi. A beruházásban megvalósuló létesítmények üzembe helyezése 1992. év első felében folyamatosan történik, így az év elején az első előfizetők már be lesznek kapcsolva, reméljük, mindannyiuk maradéktalan megelégedésével.

- Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy jelenleg Baján, szintén önerős konstrukcióban folyik a helyi hálózat építése. Ezen önerős szervezés csak Bajára vonatkozik és teljesen független a góckörzetben megvalósuló fejlesztéstől. A bajai önerős fejlesztés 1989. évben indult és az akkori lehetőségeket (anyagárakat), valamint a nagy előfizetői sűrűséget figyelembe véve, az egy jelentkezőre jutó összeg 30 ezer Ft. A bajai jelentkezők bekapcsolása 1991. december 31-éig történik meg.

Török József

fejlesztési osztályvezető,

Szegedi Távközlési Igazgatóság