Petőfi Népe - pn_1990_03_24_186p.txt
A TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
A megyeszékhelyen telítödött a központ
Baja és körzete a lista élén
A távközlési hálózatot figyelembe véve, az ország egyik legelmaradottabb megyéje Bács-Kiskun volt. Jelenleg sem tartozik a legfejlettebbek közé, de bizonyos, fejlödésről számot adhatunk. Gyenes Gézával, a távközlési üzem vezetőjével az idei beruházásokról, a következő évek hálózatfejlesztéséről, bővítéséről beszélgettünk.
- A megye melyik része részesül az idén előnyben, hol fejlesztik a távbeszélő-hálózatot?
- Az év utolsó negyedévében kerül sor a bajai, 6 ezer helyi vonalat befogadó automata központ üzembe helyezésére, egy teljesen új épületben. Ez a kecskemétihez hasonlóan a körzetet is kiszolgálja. A góckörzetben 16 központot helyezünk üzembe, amelyekhez összesen 12400 vonal tartozik. Ezzel 25 helység automatizálása történik meg 1991-92-ben. A költség több mint 400 millió forint. Jövőre, illetve az azt követő esztendőben kerül sor Baja körzete vonalhálózatának üzembe helyezésére. Az idén Bácsalmáson, Csávolyon, Nagybaracskán kezdődik meg a központok szerelése. Ez természetesen azt jelenti, hogy nemcsak Baja, hanem a községek is bekapcsolódhatnak az országos távhívás rendszerébe.
- Kalocsa valahogy mindig mostohagyerek volt. Ott várható-e a közeljövőben javulás?
- Igen. Jövőre Kalocsára telepítjük, a Baján jelenleg üzemben lévő 2 ezres konténerközpontot, amely már automata távhívást jelent a városnak és néhány közeli községnek. A végleges megoldásra 1993-95-ig kell várni, akkor készül el a vonalhálózat és a központ. Az idei kisebb fejlesztési munkák is Baja és Kalocsa térségében történnek. Összesen 3 ezer állomást kötünk be, például Bácsalmáson 500-at, Bácsbokodon 220-at, Dunapatajon 200-at. Hartán 140-et. Ezek természetesen lakossági önerőből teljesültek, s ezeken a helyeken manuális központokat is telepítünk.
- Mi a helyzet Kecskeméten, ahol tudomásunk szerint 8 ezren várnak telefonra?
- A megyeszékhelyen mintegy 11 ezer telefonállomás működik, s a központ telítetté vált. A hálózat bővítésére jelenleg nincs anyagi lehetőség, de ismereteim szerint, s fejlesztés 1993-94-re várható. Akkor megduplázható lesz a kapacitás, ugyanis elektronikus központot telepítünk. Ettől függetlenül a környéken lesz új telefonbekötés. Ágasegyháza, Orgovány ez évben 400-400 vonalas automata központot kap, Kerekegyházán 400-zal bővül a készülékek száma, Fülöpháza 90 vonallal önálló központot kap. Helvécia, Ballószög és Kadafalva Kecskeméthez kerül.
- Jelenleg mennyibe kerül egy telefon felszerelése, tervezik-e a nyilvános telefonállomások darabszámát gyarapítani, s mikor lesz új telefonkönyv?
- A megyében összesen 30-35 ezren várnak telefonra, s szívesen befizetnék szóló vonalért a 12, az ikerállomásért a 8 ezer, illetve szerelési költségként a 900, 500 ezer forintot. Az utóbbi azért ilyen magas, mert a légvezeték építése drágább. A megye 8 városában és 25 községében 60 nyilvános állomás működik. Ezek számát szeretnénk jelentősen gyarapítani annak ellenére, hogy évente a rongálás milliós nagyságrendű. Az új telefonkönyv a negyedik negyedévben jelenik meg, de már akkor mintegy 10 ezer kapcsolási szám hiányozni fog belőle, ugyanis a nyomdai átfutási idő alatt is történnek bekapcsolások. Kecskeméten azonban már működik a (Számítógépes tudakozó, amely az eddiginél gyorsabb és több szolgáltatást nyújt. Három megye (Bács, Békés és Csongrad) valamennyi telefonelőfizetőjét számon tartja, sőt, szakmai névsorral is szolgál.
- A közlekedési, hírközlési és építési miniszter több országban járt, s hazatértekor mindig arról nyilatkozott, hogy jelentős tárgyalásokat folytatott távbeszélöhálózat-fejlesztés ügyében. Érzékelhető-e ez az Önök munkájában?
- Nem! Külföldi tőkét, szakmai segítséget eddig még nem kaptunk. Néhány kisvállalkozás működik, amelyek telefonkészülékeket, más távközlési berendezéseket árusítanak, felszerelnek, karbantartanak. A külföldi fejlesztések esetleges lehetőségeiről mi is a sajtóból informálódunk.
Gémes Gábor