A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1990_12_04_7p.txt
Olvasószolgálat
Megint a toronyról
- A Távközlési Vállalat szegedi igazgatója, Vojnár László, a Délmagyarország november 20-i számában válaszolt a korábbi, november 10-i észrevételemre, mely a rókusi telefonközpont és -torony építésének elképzeléseiről szólt. Levelében cafolja észrevételemet, és írásom ténybeli tévedéseit is felsorolja, ugyanakkor a közvéleményhez fordul, s Szeged város jelenlegi legjelentősebb beruházásának megvalósítójaként kér támogatást. Hivatkozik a létesítmény telepítésére vonatkozó szabalyok részéről történt betartására, a városi vezetés és építési szakemberek támogatására.
- Éppen a közvélemény és közérdeket érintő fontos kérdések miatt, és azért is, mert a válaszlevél, a korábbi távközlési nyilatkozatokkal nem egyező adatokat is tartalmaz, kénytelen vagyok a válaszlevélre további megjegyzéseket tenni.
- Az bizonyára egyértelmű, hogy a Távközlési Vállalat elsősorban TELEFONRA kapta a kormányzattól a pénzt, a közpénzt, a mi pénzünket. Ez a legfontosabb, és utána következhet a telefonellátás minőségi fejlesztése, például rádiótelefon, vagy egyéb szolgáltatások. A távközlés véleményem szerint, csak ezzel a koncepcióval szolgálhatja, "a nemzeti távközlés" fejlesztését és Szeged város érdekét. Ennek megfelelően kell(ene) a kapott pénzt felhasználnia, és a 20 ezer darab megígért telefonon felül is, ha lehet, további telefon-darabszámot biztosítania.
- Az pedig, hogy a mobil rádiótelefon (lásd: gépkocsitelefon) létesítésére is gondoljunk, enyhén szólva hivalkodó, de inkább gigantomániás. E kerdésnek van alávetve a torony megvalósítása. Kétségtelen gazdaságoslehet a távközlésnek több százezerért rádiótelefont beépíteni az autókba, dehát ez nem közérdek. Ami pedig a "számokat" illeti:
- a torony 153 méteres magasságát a Délmagyarország augusztus 25-i és 30-i számában maga a torony tervezője adta meg, talán a tervező tévedett, hogy most három méterrel (156 méter) magasabb a torony?
- A toronyépítés 177 milliója nettó összeg, ugyanígy az épület építési költsége is, mint ahogy a Délmagyarország november 8-i számában a Délépítő Kft. főmérnöke nyilatkozta, tehát 177 plusz, 25 százalék áfa, ami 44 millió, tehát a torony 221 millió forint. Egyszerű fejszámolással kiszámolható. hogy a rádiótelefon-torony minden folyómétere 1,4 millióba kerül; ez egy lakás vagy kisebb családi ház ára. A Délmagyarországban tett nyilatkozatomban ígért 20 ezer telefon a jelenlegi beruházásra szánt 3 milliárdból 2 milliárdba kerül, ez jut a telefonra, kábelra és központra, tehát ebből 100 ezer forint jut egy telefonra. Ha az előzők szerint 221 milliós toronyépítést 100 ezer forinttal elosztjuk, 2210 telefont kapnánk. Ez jelenleg a Szeged góckörzet 29 ezer darab telefonjanak 8 százaléka, egy kisebb, Mórahalom, Kistelek vagy Makó méretű város ellátására volna elég.
- Az épület és torony építési költsége 847 millió forint, ebből a torony 177 millió, marad 670 millió plusz, 168 millió áfa, egyenlő 838 millió a telefonközpont-épület, és ebből 8500 négyzetméteres ház épül telefontechnikai berendezések nélkül. A 835 millióban a 8500 négyzetméter 98 588 forint/négvzetméter értékű épülettel van meg. Ilyen magas négyzetméterárért Budapesten szuper, ötcsillagos hotelt lehetne építeni. Ez is a beruházó "nagyvonalúságát" igazolja.
- Megjegyzésem megírásakor tudomásom szerint, még érvényes építési engedély nincs kiadva, a benyújtott engedélykérelmet a hivatal hiánypótlásra visszaadta. Továbbra is javaslom tehát, hogy feltétlenül meg kell vizsgálni az önkormányzat hozzájárulásának kérdését.
Ladányi Imre
mérnök
A cikk eredeti linkje...... 1.
