A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1990_11_10_1p.txt
Fölösleges, hivalkodó, gigantomániás
"Változatok toronytémára"
Az új telefonközpont - és különösen a hozzá tartozó torony - változatlanul hálás témának bizonyul. Érvek mellette és ellene, lakossági tiltakozás több fórumon is. Most a terveket szakmai szempontból bíráló véleményt közlünk - sejtésük szerint nem utoljára írunk a fejleményekről. Ladányi Imre okleveleves építőmérnök, építészszakértő, az Alfa Mérnöki Iroda Gmk. közös képviselője így vélekedik a tervekről.
- "A szeged-újrókusi telefonközpont és torony" építésének postai elképzeléséhez a következő összefoglalást fűzöm, mely alapvetően műszaki jellegű, de itt morális véleményemet sem tudom elhallgatni:
Külső körülmények, előzmény.
- A Magyar Posta telefonellátása, mint az egyik legjobban igényelt és a legnagyobb hiányú információs szolgáltatás Európában Albánia előtt az utolsók között van. Az elmúlt években kötvénnyel megvalósított telefonvonalak nagy része is (legalább fele) iker, ami jelentős korlátozást jelent. A jelenlegi hiány a teljes gazdasági élet, és különösen a magánvállalkozások fejlődését korlátozza.
- A posta ezzel szemben eddig külsőségeivel hivalkodó megjelenésű palotákat építtetett, így Szegeden, Kecskeméten, legutóbb Szentesen - csak szűk régiónkat látva. A palotáról minden józan embernek eszébe jut, hogy szerényebb épületekkel megelégedve, a posta hány ezerrel több telefont biztosított volna már korábban is az országnak. A világban körülnézve a nagyvárosok postaközpontjai és irodái többnyire szerény épületek, és csak ott van hivalkodó épület, mint például a montreali postaközpont, ahol már a postai ellátás olyan szintű, hogy ott 3 nap alatt 100 dollárért akár több telefonvonalat is lehet kapni.
- Visszakanyarodva a posta közelmúltbeli gazdálkodására, egyértelműen a hivalkodó, gigantomániás elképzeléseit láthattuk, "mint állam az államban" gazdálkodott, és közben a telefonellátás egyre jobban elmaradt az igényektől. Ehhez tartozik a postai bürokrácia hatalmas apparátusa - nem a szolgáltató körben.
- Ezt a gigantomániás és csoportérdekeket szolgáló szemléletet tükrözi a postapalota tetején levő "vastorony", amelynek megléte élő példája a város igazi érdekeivel sem törődő szemléletnek. Mintegy 100 tonna súlyú acélszerkezet és több száz tonnás betonalap készült a "postapalota" tetején, olyan magasságban, mint a 100 méterre levő irodaház, amely alkalmas lett volna hírközlési berendezések céljára. Ez igy jelzi, hogy a "vastorony" létesítése is szükségtelen volt.
Az újabb torony.
- Megdöbbenéssel értesültünk az újságból az újabb "torony" tervezéséről, és figyelmesen tanulmányozva leírását megállapítottuk, hogy hiába osztotta fel új vállalatokra a posta önmagát, semmi nem változott.
- A rókusi lakótelep közepén 153 méter magas vasbeton-acél szerkezetű tornyot terveztet a posta rádiótelefonnak - vársi képre, városi jelképre hivatkozva -, pedig ez elsősorban a posta gigantomániás jelképe, és mindezt 800 milliő - 1 milliárd forintért. Majd a torony tövében új telefonközpont épülne, amelyben ténylegesen a műszaki telefonközpont 30X30 méter alapterületű, 3 szinten 2 ezer 700 négyzetméter, de az épületkomplexum, az újabb irodaház és egyéb kiszolgálólétesítmények több tízezer négyzetméterre tehetők, és mindez - a toronynyal együtt - 3,5-4 milliárdért.
Ha kivonulnak az oroszok
- A torony a rádiótelefonnak kell, mondják. Ott van a világban ma rádiótelefonrendszer, ahol a lakásokban már mindenkinek van egy-egy telefonvonala, ezen túl munkahelyenként, irodánként kettő-három - vagyis a teljes telefonellátású országokban, ahol ezeken túl az autókban is rádiótelefon van. Ezzel szemben, mi igen messze állunk ettől a szinttől, így a rádiótelefon-torony egyelőre feleslegesnek látszik. Az nem vitatható, hogv a rádiótelefon csatlakozás helyét meg kell keresni. Ez lehet a városon kívül, például a 20-25 méterrel magasabb felszínű öthalmi dombokon (nemsokára az oroszok is kivonulnak onnét). Vagy a torony tervezett helyétől 500 méternél nem távolabbi rókusi víztorony 65 méter magas tornyán. vagy a hasonló magasságú, volt Délép-munkásszálló tetején. A tervezés még a tanulmányterv szintjén áll, és még az építés szakértői bizottság sem hagyta jóvá, ezért olvastuk megdöbbenve, hogy a Délép már el is kezdte az új központot és tornyot kiviteli terv nélkül építeni, a versenytárgyalást is megnyerve.
- Hogy lehet ez, hisz még érvényes építési engedélyes terv, és így engedély sincs, nemhogy kész kiviteli terv?! Reméljük, hogy az új helyhatóság az egész tervet felülvizsgálja, független szakértő testület véleményére alapozva (Mérnöki Kamara, Független Szakértői Csoport) dönt a terv jóváhagyásáról.
- A fentiekhez, nem nélkülözhető a lakossági fórum, amelynek véleménye szintén alapvető."
