Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1990_08_30_294p.txt

Lakó-sokk

Torony-trauma

Indulatos környékbeliek az egyik, higgadt szakmai érveket sorolók a hivatalos oldalon. A választási kampány nyitónapján SZDSZ-Fidesz-fejléces toborzócédulák a székeken, később a földön. A Kodály Téri Általános Iskola hétfő délutántól estélig a telefontorony építése ellen tiltakozóktól volt hangos. A Rókusi körút, Tópart utca, Margaréta utca által bezárt területre szánt regionális telefonközpont terve indulatokat kavart a lakossági fórumon, ahol 40-50-en képviselték(?) a környék lakóit. A központ szükségességét senki sem vitatta, hiszen Szegeden telefonhoz jutni lehetetlen. A tiltakozás, amelyről egyelőre nem tudni, hány ember véleménye is voltaképpen, a központhoz építendő 153 méter magas torony ellen szólt.

Égi szimbólum

Legelőbb Kálmán Miklós, a Távközlési Vállalat beruházási igazgatóhelyettese beszélt a szegedi telefonhelyzetről, és a központ szükségességéről. A helykiválasztásról elmondta, hogy több helyszín közül döntöttek a mostani mellett - kizárólag szakmai szempontok szerint. A központnak ugyanis ott a helye, ahol a legnagyobb igényt kell kiszolgálnia. Ezért gondolkodtak kezdettől a harmadik körút vonalában.

Elmondta még, hogy a központ nemcsak a szűk környéket látná el, hanem az egész város távbeszélő-hálózatának fejlesztését segítené, sőt (éppen a sokat vitatott toronynak köszönhetően) a dél-alföldi régiót is bekapcsolná a vezeték nélküli távbeszélő-rendszerbe.

Nagy Csaba tervező egy felülnézeti rajzon mutatta meg, milyen is lenne az új központ, Stílusában föllelhetők lennének a környék hajdani építészetére jellemző motívumok. A postai funkciókat ellátó kétemeletnyi épületkoszorú belső magjában lenne a távbeszélőközpont, a Felszabadulás liget jelé nyitott oldalt zárná le a torony, amely 30x30 méteres alapterületén 102 méter magasságig állnak vasbetonból, ezen helyezkedne el az áttört szerkezetű, 51 méteres antenna.

Hozzátette, hogy ha akad vállalkozó, a torony kilátójával, presszójától idegenforgalmat vonzó erő lehetne, az égbenyúló építmény Szeged új szimbólumává nőhetné ki magát.

Kiss Lajos városi főépítész is szót kért, és cáfolta, hogy illegális helykijelölésről, vagy a rendezési tervtől elütő telepítésről lenne szó. Ő is szívesebben látta volna a központot (vagy legalább a tornyot) a városon kívül, de nincs oka kételkedni a távközlésiek szakmai érveiben. A városépítés kompromiszszumok sorából áll, de az új központ megjelenésében és működésében sem zavarhatja a környékbelieket - ez utóbbi feltételt az elvi építési engedély kiadásakor a Távközlési Vállalat is elfogadta.

Félelmek

A környékbeli lakókat azonban nem győzték meg az érvek. Több dolog is félelmet ébreszt bennük. Többek között attól is tartanak, hogy a monstrum sugárzása veszélyes az egészségükre. Válaszként megtudták, hogy a torony rádió- és tévéadást nem sugároz, a mikrohullámú sugárzás pedig negyedrésze a káros értéknek (öszszehasonlításképpen: a lakásban működő televízió nagyobb sugárzást bocsát ki, mint a majdani torony).

A torony összedőlésétől sem kell tartani, a tervezés és az építés során mindenre gondolnak. A délutáni napfényt körülbelül 15 percre veszi csak el az egyik oldal lakóitól, zajtalanul üzemel, ártalmatlan a környzetre. Megnyugvást ez sem hozott, a kétkedés megmaradt.

Dobó János, a lakossági fórum szervezője, az infrastrukturális elmaradottsággal érvelt a torony ellen. Dr. Lippai Pál azt sérelmezte, hogy a lakosságot nem vonták be idejében a döntéselőkészítésbe, valamint nem állítottak alternatívát, megoldási módozatokat.

A lakók a telefonközpont helyett szívesebben látnának óvodát, üzleteket (netán áruházat), uszodát a környékükön. Lakásaik leértékelődésétől is tartanak, de az építkezéssel járó kétéves fölfordulásnak sem örülnének.

A majd négyórás vitatkozás végén senki sem érezhette magát nyerő pozícióban. A Távközlési Vállalat - érthető módon - védte saját érdekeit, hiszen a városon kívülre telepítés egyharmadával növelné meg a 4-5 milliárd forintos beruházás költségeit. Dobó János aláírásgyűjtést, tüntetést, szükség esetén bírósági pert helyezett kilátásba. A főépítész - hogy valamiképpen pontot tegyen a legjobb álló (vagy méginkább ülő-) képességet is próbára tevő vita végére - kompromisszumok keresésének ígéretével zárta le a beszélgetést.

Kálmán Miklós, a Távközlési Vállalat beruházási igazgatóhelyettese külön beszélgetésre kért abból a célból, hogy álláspontját világosan kifejtse;

- Nem tudom, kit képviselt az a negyven-egynéhány ember, és nem értem, mi ellen tiltakoznak! Európa sok városában állnak hasonló tornyok a legsűrűbben lakott környezetben. Nem igaz, hogy Bős-Nagymaros módon, szakmailag előkészítetlenül választottunk és terveztünk. Voltak alternatívák! Több mint tíz helyszín került szóba, amíg - és ezt hangsúlyozom! - a tanács hozzájárulásával megkaptuk ezt a területet. Az volt a benyomásom, hogy a szakmai érvek semmit sem nyomtak a latban, a másik oldalon pedig éppen a megalapozott ellenvélemény hiányzott. A nyilvánosság bevonása valóban elmaradt, ez mindnyájunk felelőssége. Egy időben közszemlére tett makett fölött lehetett volna vitatkozni. Így a lakókat váratlanul érte a terv, de a fejlődés traumákkal jár, ezt sajnos tudomásul kell venni. Nem elképzelhetetlen, hogy a környékbeli lakók - akiknek mégis csak el kell szenvedni az építkezést - kedvezményes módon jutnának telefonhoz.

Aggodalommal tölt el minket, hogy a tanács által megszabott feltételek túl általánosak, ezért - megfogalmazásuk szerint - akár meg is tagadhatják a végleges építési engedély kiadását. Természetesen igyekszünk megfelelni a közvélményeknek, mint ahogy eddig is együttműködésre törekedtünk.

A központ és a torony itteni elhelyezése nem szabványellenes és senkire sincs káros hatással. Ha idegenforgalmi zarándokhellyé válik, nemhogy leértékelné a környéket, hanem értékesebbé tenné. Kár lenne, ha az egész város fejlődését szolgáló beruházás politikai kampányküzdelmeknek esne áldozatul. Ha így történne - s ezt nem fenyegetésképpen mondom -, kártérítési igénnyel lépünk fel.

Kiss Lajos városi főépítésztől telefonon kérdeztem meg, milyen megoldást lát?

- Javaslatom két variációt tartalmaz az elhelyezés módosításáról. Erről a következő 2-3 héten belül egyeztető megbeszéléseken tárgyalok majd a távközlési vállalat vezetőivel.

- Valóban túl általánosak az épülettel szemben támasztott felételek?

- Féloldalas igénybejelentésre, amelyben a tervezett funkciók csak vázlatosan szerepelhetnek, nem lehet az aprólékosságig részletező követelményrendszerrel válaszolni. Hogy mi minden tartozhat bele például a zavarás fogalmába, arra az építőnek kell gondolnia.

- Hogyan végződhet a vita?

- Nem bürokratikus lezárás kell! A Távközlési Vállalat sokféle módon megválthatná" a tiltakozást. Adhatna soron kívül, olcsón, vagy netán ingyen telefont a lakóknak. Remélem, sikerül elkerülnünk az álláspontok megmerevedését.

Nyilas Péter