A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1990_11_02_12p.txt
KISKUNFÉLEGYHÁZA:
Önerős távközlésihálózat-építtetők és "telefonbetyárok"
A szolgálatot teljesítő rendőrjárőr Kiskunfélegyházán minap tetten ért két személyt, akik nyilvános telefont rongáltak meg. Kiderült, hogy rövid idő alatt hat utcai készüléket tettek használhatatlanná a városban.
Kastóczky Sándor, a távközlési vállalat helyi fenntartási üzemegységének vezetője, szerényen számítva, 60 ezer forintra becsüli az okozott kárt, és pénzben kifejezhetetlen az a veszteség, amit a rongálok a telefonálni akaróknak okoztak. Remélhető, hogy a kiszabott bírság fedezi a javítási költséget, ha a távközlési üzemnek egyáltalán sikerül megfelelő alkatrészt beszereznie. A félegyházi főposta előtt még év elején le kellett zárni a nyilvános telefonállomás egyik fülkéjét, a tönkretett készülék alkatrészhiánya miatt.
Jellemző eset, hogy a mozgássérültek számára a városközponti Konzum ABC-áruház mellett felállított különleges telefonkészülék éjszaka ellopott alkatrészét a fél országot bejárva tudták megszerezni és pótolni. A gyártó vállalat ilyet, sőt mást sem igen szállít, a kereskedelem pedig nem árusít. A távközlési berendezések alkatrész-beszerzési lehetősége semmivel sem jobb, mint a javítószervizben hónapok óta ott álló háztartási készüléké.
Az emlitetteken kívül más „telefonbetyárok” is akadnak a kiskun városban. Mint ismeretes, a forgalmasabb helyeken kétnaponként, másutt hetenként gyűjtik össze a Kiskunfélegyháza és tanyavilága 36 nyilvános készülékébe bedobott pénzt. Az október 30-ai perselyürítéskor az érvényes hazai érméken kívül - 170 darab külföldi fémpénzt, megrongált forintot stb. találtak. Ezek többsége használhatatlanná tette a telefont. A készülék automatája érzékelte az „idegen anyagot”, vonalat nem kapcsolt, s az érdekeltek ebbe nem nyugodtak bele.
Vannak a telefonnak barátai is Félegyházán. A Móravárosban 80, a Móra Ferenc téri lakásokban pedig 40 telefonállomást szereltek fel az idén a lakosság anyagi hozzájárulásával. A tanács és a távközlési üzem által meghirdetett közműfejlesztési akcióra százhúszan jelentkeztek, s fizettek be 30-30 ezer forintot. Ennek 15 százalékát, mint adójellegű térítést, a tanács viszszautaltatta az érdekelteknek. Akik fővonalú állomást kértek és műszaki okok miatt ikerállomást kaptak, azoknak pedig a kettő közötti költségkülönbözetet fizették vissza.
Ez az úgynevezett önerős távközlési hálózatfejlesztés csupán enyhítette Kiskunfélegyházán a telefont használók, vagy felszereltetni szándékozók gondját. A hálózat építésével együtt a telefonközpont bővítésére nem volt pénz. Amikor Kiskunfélegyházát évekkel ezelőtt rákapcsolták az országos, távhívásos telefonhálózatra, a városban két, egyenként ezer állomást kiszolgáló konténer telefonközpontot állítottak üzembe. Ezek a legjobb hatásfokkal 70-75 százalékos terhelésig működnek. Napjainkban e terhelés aránya megközelítette a 100 százalékot, és ilyen körülmények között már nem zavarmentes a működésük. A konténerközpontokat ugyanis eredetileg más célra tervezték, gyártották. A közelmúltban szó volt arról, hogy a szegedi igazgatóság körzetében nagyobb arányú távközlési hálózat- és központfejlesztés kezdődik. Az anyagi fedezet hiánya miatt erre egyelőre nincs lehetőség. Ezért kell jobban megbecsülni azt, ami van, Kiskunfélegyházán és másutt is!
(k. a.)
A cikk eredeti linkje...... 1.
