A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1990_03_21_141p.txt
Távol a közel
Kerékpárral csak húsz perc, hogy Dunavecséről eljussunk Szalkszentmártonba. Hétezer méter a távolság a helységnévtáblák között; az egyik postahivataltól a másikig nem sokkal több. Egy öreg Trabanttal néhány rövid percre szűkíthető az utazás. Sétatáv, mely mégis óriási, ha azt is tudjuk: Szalkszentmártont 1989-ben bekapcsolták a távhívásba (crossbar), Dunavecse vonalait pedig ma is kedves postáskisasszonyok csomózgatják a Kiskőrös, illetve a Budapest felé futó szálakra.
- Hogy mit jelent ma s mit jelenthet a jövőben ez az aprónak tűnő "különbség"? Nem nehéz megjósolni. Gyors változást a fejlesztés ütemében. Differenciálódást!
- Dunavecse húsz évvel ezelőtt még a környék közigazgatási központja volt. Város nem lévén a régióban, esélye volt a gyors - tiszakécskei iramú - fejlődésre. Ha megépült volna a megálmodott dunaújvárosi híd, könnyen lehetett volna a "szocialista metropolis" Pestje. De nem lett. Az államigazgatás korszerűsítése után folyton vesztett pozícióiból. Mára annyit, hogy míg a szegényebb szomszéd községet a korszerű technika beköti hazánk s Európa információs vérkeringésébe, Csabonynál (a két falu határán), trombózist kaptak az "erek".
- A jövő szempontjából a telefonkorszerűsités alapvető kérdés. Az önkormányzati törvény életbelépése után ugyanis jóval előnyösebb helyzetbe kerülnek azok a települések, ahol új, helyi bevételek megszerzésére lesz mód. Például új, nyereséges vállalkozások indulnak a községek területén. Nem föltétlenül monstrumokra gondolok; milliárdos értékeket létrehozókra. Az az önkormányzat lesz gazdag, amely helyet-otthont kínál kis, szolgáltató cégeknek, öszszeszerelő üzemeknek, miniműhelyeknek, szervező-, menedzseri irodáknak. Amelyek - érthetően - nem a méregdrága városi portákon kerestek telephelyet maguknak. (A Dunamelléken kiváló adottság a főváros viszonylagos közelsége.)
- Ha ilyen szempontok alapján elemezzük a két településfejlesztési stratégiáit, előrevetíthető a jövő. Az ugyanis nem vitás, hogy egy vállalkozó - természetesen saját érdekében - csak olyan helyen kér "letelepedési engedélyt", ahol mondjuk egy fővárosi, egy megyeszékhelyi vagy egy ausztriai hívásra nem kell három-négy órát várakoznia. Ahol működhet telefax. Telefonon rendezhetnek konferenciát, egyeztető értekezletet, és a táv-szerződéskötés sem okoz problémát.
- Az információ lényeges, gazdaságszervező elem. Így, ahol lehetőség volt (lehetett) a fejlesztésre, nem csak a több százezres megyei támogatást nyerték el a települések, hanem a jövőt is. Ahol ugyanis majd több forint folyhat be a kasszába, jóval több jut az infrastruktúra további fejlesztésére és a meglevő intézmények, kommunális üzemek fenntartására.
- Dunavecse és Szalkszentmárton között kerékpárral csak húsz perc az út. Mégis milyen nagy a távolság! Úgy tűnik, a Dunavecse, Solt, Harta, Kalocsa vidék jóval délebbre csúszott a térképen. Az ott lakóknak, sajnos, a nehéz időkben jóval nehezebb lesz. Fohászkodhatnak: "Telefonia, jöjjön el a te országod..."
Farkas P. József
A cikk eredeti linkje...... 1.
