A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1990_11_20_2p.txt
Újabb változat
Téma: a torony
A Délmagyarország 1990. november 10-i számában jelent meg - "Változatok toronytémára" címmel - Ladányi Imre okleveles építőmérnök, épitészszakértő "vélekedése" a „szeged-újrókusi telefonközpont és -torony építésének postai elképzeléseiről. A közvélemény tárgyilagos megítélését az alábbi gondolatok közreadásával szándékozom elősegíteni, lehetőleg kerülve a "toronytéma" érzelmi, moralizáló megközelítését.
- A Távközlési Vállalat fejlesztési filozófiájának középpontjában a nemzeti távközlés fellendítése áll, az anyagi erőforrások összehangolásával. Fő célkitűzése a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, a mennyiségi és területi ellátottság folyamatos növelése.
- Ma már senki előtt nem kétséges: infrastrukturális beruházások nélkül nincs fejlődés, így modern hírközlés nélkül nincs modern gazdaság, nincs Európa.
- Ma a Távközlési Vállalaton, illetve jogelődjén a Magyar Postán számonkérni az elmúlt 40 év hibás beruházáspolitikáját - aligha előremutató. Hogy "a telefonellátás egyre jobban elmaradt az igényektől", azt éppen az e szakmában dolgozók tudták a legjobban. Ahhoz szakértőnek sem kell lenni, hogy belássuk: bármilyen fejlesztéshez pénz kell, de a pártállamban érvényesült elosztópolitika - enyhén szólva - nem mindig az érdekek helyes felismerésén alapult.
- A cikk szerzője megkérdőjelezi a toronyépítés szükségességét, annak megépítését "egyelőre feleslegesnek" ítéli, s benne csak a "posta gigantomániás jelképét" látja. Pedig felismerhető, hogy a mobil rádiótelefon szintén a gazdasági fejlődés esélyeit növeli, megteremti a gyors információáramlás lehetőségét, biztosítja a tanácstérségek telefonösszeköttetését, s mindez újabb lépés az Európa felé vezető úton. Ládányi Imre lényegében fölöslegesnek és hivalkodónak minősíti a tervezett létesítményeket.
- Az esztétikai megítélés kérdése, hogy ki mit tart szépnek, vagy éppen hivalkodónak. Az azonban tény, hogy az épület és a torony nagyságát nem valamiféle - egyébként nem is létező - távközlési "gigantománia", hanem a tervezett funkció helyigénye határozta meg.
- Természetesen egy vidéki postahivatal udvarán elhelyezett telefonközpontot szerényebb építészeti eszközökkel jelenítünk meg. A beruházás telepítési helyének kiválasztása során megvizsgáltuk a, torony máshol tőrténő elhelyezésének lehetőségét is. A vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy a torony és a távbeszélő központ csak egymás közvetlen közelében épülhet fel.
- A továbbiakban a szakértő néhány lényeges ténybeli tévedésére szeretném felhívni a figyelmet:
- A vasbeton torony magassága 102 m, a tetejére kerülő acélszerkezetű antennatorony magassága pedig 54 m.
- A torony építési költsége 177 millió Ft, nem pedig "800 millió - 1 milliárd 'Ft".
- Az épület és a torony együttes építési költsége sem "3,5-4 milliárd Ft", hanem 847 millió Ft. A beruházás teljes költségelőirányzat a - beleértve a technológiai berendezések, valamint a hálózatépítési költségeit is - 3 milliárd forint.
- Az épületek alapterülete nem "több tízezer négyzetméter", hanem 8500.
- A kivitelező Délépítő Kft. még nem kezdte el "az új központot és tornyot kiviteli terv nélkül építeni, a versenytárgyalást is megnyerve". A kivitelező "a versenytárgyalást is megnyerve" mindössze megkezdte az építési munkaterületre való felvonulást. Olyan jellegű munkavégzés még nem történt, amely építési engedély köteles. Az engedélyezési eljárás természetesen folyamatban van.
- Téves az a megállapítása is a cikkírónak, hogy "az építésszakértői bizottság sem hagyta jóvá" a terveket. A bizottság két változat kidolgozására tett javaslatot. Az egyik változat szerint a torony az épületegyüttes főtengelyén - parkerdő irányába - 18m-el hátrább került. A másik javasolt és kidolgozott változat az eredeti helyéről, mintegy 60 m-re "mozdította ki" a tornyot, telekhatárunkon kívül esően, áldozatul ejtve az erdő egy részét. Ezek a változatok képezik az engedélyezési eljárás alapjául szolgáló terveket.
- Bízom abban, hogy a közvélemény számára megnyugtatólag hat a város érdekeit szolgáló, egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházás küszöbön álló megkezdése. Természetesen tiszteletben tartjuk az általunk képviselt állásponttól eltérő más véleményt is. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznom kell, hogy a létesítési hely kiválasztása nem önkényesen, hanem idevonatkozó szabályok betartása mellett, a város vezetésének és építési szakembereinek támogató közreműködésével történik.
Vojnár László
igazgató
A cikk eredeti linkje...... 1.
